A k betűs szavak hallatán nevetni fogsz

A humoristák és vígjátékírók régóta tisztában vannak vele, hogy az angol k betű kimondva vicces hatást kelt. A humoros k elmélete már a popkultúrában is utat talált magának, A Simpson család egyik részében például a Krusty nevű bohóc felkeres egy spirituális gyógyítót, ugyanis tönkrementek a hangszálai, amikor túl sok k betűs szót próbált begyömöszölni a műsorába. De miért eredményez a k olyan nagy mulatságot? Egy érdekes pszichológiai jelenség miatt. Amikor az ember boldog, akkor mosolyog, de a dolog akkor is működik, ha nem érezzük vidámnak magunkat, de ceruzát tartunk a fogunk közé, ugyanis így is mosolyogni fogunk. Annak köszönhetően, hogy a szánk nevetésre áll, érdekes módon az érzés is megjön: az erőltetett mosoly hatására is jobban érezzük magunkat. És ez történik minden esetben, amikor kiejtjük a k betűt: az arcunk önkéntelenül mosolyra húzódik.

Ne hagyd magad átverni!

A neves brit újságírót, a 2000-ben elhunyt Sir Robin Dayt a BBC egyik híres kísérletében arra kérték, meséljen a kedvenc filmjéről. Két felvételt készítettek, az egyikben az igazat mondta, a másikban hazudott, a két interjú levetítése után pedig a nézők szavazhattak, mikor mondott Sir Robin igazat. Pár perc alatt 30 ezer telefonhívás érkezett, s a nézők 52%-a szavazott az Elfújta a szélre, 48%-a pedig a Van, aki forrón szeretire. A többség azonban rosszul döntött, így egy kivételesen nagy mintán tudták a pszichológusok bemutatni, hogy amikor a hazugság lefüleléséről van szó, teljesítményünk nem jobb annál, mint ha csak véletlenszerűen tippelnénk. Sokan ugyanis abban a tévhitben élnek, hogy a hazugságról a nonverbális kommunikációnk árulkodik. Azt hisszük, aki hazudik, az nem néz a másik szemébe, idegesen hadonászik a kezével, izeg-mozog a székén. A kutatások azonban világosan mutatják, hogy aki hazudik, ugyanolyan valószínűséggel néz a szemünkbe, a kezét sem tördeli idegesen, és nem is izeg-mozog. A hazug embert egyedül a szavai képesek lebuktatni. Mivel mindenki tisztában van vele, hogy minél többet beszél, annál nagyobb a lebukás esélye, ezért a hazugságot szűkszavúbban adjuk elő az igazság tálalásához képest. Füllentéskor kevesebb konkrétummal szolgálunk, és sokkal általánosabb és személytelenebb leírást használunk, mint akkor, amikor az igazat mondjuk. Másik árulkodó jel, hogy amikor igazat mondunk, nem emlékszünk pontosan dolgokra, és ezt be is valljuk. A hazug ember azonban úgy tesz, mintha tökéletes lenne a memóriája.

…

Kíváncsiak vagytok a többi trükkre is? Keressétek a Nők Lapja Psziché 2017/01. számában!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Illusztráció: Getty Images Hungary