Állati megoldások
Az első dokumentált óvszerhasználó Kr. e. 3000-re tehető. A Minótaurosz-mondában említik Mínosz királyt, aki a kecske húgyhólyagját használta kondomként. A régi eszközök főként állati bélből készültek, de Kínában különböző állatok szarvát vagy teknőspáncélt is alkalmaztak. A legkezdetlegesebb méhen belüli fogamzásgátló eszközök pedig a csirke villa alakú mellcsontjából készültek.
Egy kis etimológia
Történelmi legenda, hogy a kondom II. Károly angol király orvosáról, Condom Earljéről kapta nevét. Az ő létezésére semmilyen forrás nem utal. Valószínűbb, hogy az olasz con (-val, -vel) és a latin domus (ház, kupola) szavak kombinációja, de nem kizárt, hogy a latin condere szóból ered, melynek jelentése megóvni.
Lelkes felhasználó
Életrajza tanúsága szerint az óvszer talán leghíresebb támogatója Casanova (1725–1789) volt, aki állati bélből készült kondomot használt. Akkoriban még nem létezett egyszer használatos fajta, minden férfi kimosta, megszárította, majd újra használatba vette az eszközt. Kényelmetlenségére utalva angol lovaglókabátnak hívták.
Korán kell kezdeni
A 12–20 éves korosztály számára készült a LoveInfo nevű felvilágosító, ingyenes mobilalkalmazás. Azért született, hogy választ adjon a fiatalok mindazon kérdéseire, melyek a felnőtté válás során párkapcsolati témában felmerülhetnek. Információkat nyújt a szexuális együttléttel, védekezéssel kapcsolatban, segít eloszlatni a köztudatban élő tévhiteket, illetve baj esetére konkrét elérhetőségeket is kínál címekkel, telefonszámokkal. A Yelon weboldal, telefonos alkalmazás és chat is a fiatalok nyelvén szól a szexről, a kamaszkor problémáiról és a védekezési lehetőségekről.
Hazai körkép
Egy 2016 májusában 500 fős mintán végzett felmérés szerint a magyar tinik átlagosan 16 és fél évesen veszítik el szüzességüket. A fiatalok csaknem fele semmilyen módon nem védekezik az első együttlétnél. A 16–25 éves korosztály negyede még soha nem védekezett, annak ellenére, hogy jelentős részük heti egyszer él nemi életet. 2015-ben minden tizedik fiatalnak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra. A 19 éven aluliak körében csaknem minden második terhesség abortusszal végződik.
Döntéstől megfosztva
2012-es adatok szerint a gyermekvállalásra érett nők közel 60%-a szeretné elkerülni a terhességet. Mintegy negyedüknek, azaz több mint 200 millió nőnek azonban nem áll rendelkezésére semmilyen születésszabályozási módszer – ebből 53 millióan Fekete-Afrikában, 97 millióan Ázsiában élnek. Sok országban vallási vagy politikai indokok állnak a háttérben, a másik tényező pedig a szegénység.
Tiltott gyümölcs
Az első gumiból készült kondom 1855-ben készült el, ám a születésszám csökkenésétől és a prostitúció erősödésétől való félelem miatt rögtön be is tiltották a használatát. De Írországon kívül nem sok eredménye volt a törvénynek, ott azonban egészen 1970-ig korlátozták az óvszer gyártását és kereskedelmét.
Mindenki másképp csinálja
A fejlett világban a leggyakoribb fogamzásgátlási módszer az óvszer (Japánban a párok 80%-a részesíti előnyben) és a szájon át szedett tabletták. A fejlődő országokban az összes alkalmazott születésszabályozási módszer 35%-ban női sterilizáció, 30%-ban méhen belüli eszköz, 12%-ban szájon át szedett pirula, 11%-ban óvszer, 4%-ban pedig férfi sterilizáció.
A cikk eredetileg a Nők Lapja Psziché 2017/02. számában jelent meg, amiben érdekes cikket olvashattok a fogamzásgátló tabletták körül elterjedt tévhitekről, és a valóságról. Keressétek az újságárusoknál!
Összeállította: Bérczes Eszter
Fotó: Thinkstock