HASZNOS VAGY KÁROS?
„A magas láz megviseli a szervezetet, súlyos anyagcserezavart is okozhat, emiatt csillapítani kell – mondja dr. Lakos András gyermekgyógyász-infektológus, az MTA doktora, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának szakértője. – Egyes vizsgálatok azonban azt bizonyítják, hogy néhány immunológiai funkció erősödik a láz alatt, de arról azonban nincs adatunk, hogy ez a haszon nagyobb-e, mint a kár, amelyet a láz okoz.” Az mindenesetre biztos, hogy amennyiben a láz meghalad egy bizonyos mértéket, akkor több a kára, mint a haszna. „Egyéntől függ, hogy pontosan hol a határ. A 39 fok feletti láz már zavartságot, keringészavart, kóros értágulatot, vérnyomásesést okozhat, továbbá bizonyos enzimek működése sem optimális ilyen testhő mellett. A központi idegrendszer görcskészsége fokozódik, epilepsziahajlam alakulhat ki, illetve számos anyagcsere-folyamat (a cukoranyagcserétől a só-víz háztartásig) rosszabbul működik” – magyarázza dr. Kádár János belgyógyász, immunológus.
„A beteg, a betegség és a tűrőképesség együtt határozza meg, milyen lázcsillapításra van szükség.”
Dr. Fekete Ferenc
A LEGFELSŐ HATÁR
„A magas lázat sem kell minden esetben csillapítani, mert a láz segíti a gyógyulást – véli dr. Fekete Ferenc gyermekinfektológus, a Heim Pál Gyermekkórház orvosigazgatója. – Az extrém magas testhőmérséklet csillapításától kizárólag átlagbetegeknél tekinthetünk el, akik egészségesek, csak éppen valamilyen fertőzésen esnek át. Ugyanakkor nem vonatkozik súlyos betegségben szenvedőkre: többek között a sérült, immunproblémás, szív-, valamint súlyos tüdőbetegségekben szenvedőkre sem. Összefoglalva: a beteg, a betegség és a tűrőképesség együtt határozza meg, milyen lázcsillapításra van szükség.”
„Szinte törvényszerű, hogy az orvosok minden lázra rögtön antibiotikumot rendelnek. Ez súlyos hiba. Az állapot alakulása a legfontosabb tényező, amelynek alapján kiderülhet, van-e a lázcsillapításon kívül más teendő.”
A KIVÁLTÓ OK
„Bakteriális és vírusos fertőzés esetén egyaránt a kórokozó által kiváltott szervezeti reakciólánc okozza a lázat, ez a válasz pedig mindig ugyanúgy zajlik, nincs különbség. Az, hogy a szervezet túl magas hőmérséklettel, azaz biológiailag nem teljesen célszerűen védekezik a kórokozókkal szemben, azért van, mert a láz mindössze az immunrendszer védekezési reakciójának velejárója, nem maga a védekezés eszköze. Az egyes megbetegedések esetén ugyanis különböző gyulladáskeltő anyagok termelődnek, melyek jelenléte okozza a testhőmérséklet megemelkedését – mutat rá dr. Kádár János. – Egyetlen mérés alapján nem lehet különbséget tenni vírusos és bakteriális fertőzés között. Fontosabb, hogy akármilyen magas lázzal járjanak is a vírusfertőzések, amikor a láz szűnik, az állapot is sokat javul. A súlyos bakteriális fertőzések, még ha nem is okoznak magas lázat, de súlyos és egyre rosszabbodó állapottal járnak.”
„Hormonbetegségek, anyagcserezavarok, mérgezések, sőt akár tumorok, autoimmun betegségek is okozhatnak lázat, de ezek gyakoriságukat tekintve alárendelt jelentőségűek, illetve a lefolyás, az egyéb klinikai és laboratóriumi leletek elkülönítik őket a sürgősségi ellátást igénylő kórképektől. Sőt a dehidratáltság is okozhat lázat, de csak szélsőséges esetekben. A mi régiónkban csak súlyos, folyamatos hányás és hasmenés esetén alakulhat ki ilyen állapot. Súlyos folyadékvesztés esetén persze pótolni kell a folyadékot, de a láz csak rendkívül szélsőséges esetben fontos tünet ilyen helyzetekben” – mondja dr. Lakos András.
…
Ha kíváncsiak vagytok rá, milyen tévhitek élnek a lázcsillapítással kapcsolatban, olvassátok el a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legfrissebb, 2017/03. számában.
Szöveg: Sós Éva
Fotó: Getty Images
