A kényeztetés művészete, avagy megfejtették a boldog dánok titkát

A koppenhágai Boldogságkutató Intézet az életminőséggel titka foglalkozó független központ, ahol az emberi boldogság okait és hatásait kutatják. Az intézet igazgatója, Meik Wiking segít tisztázni, hogy vajon mi is az a hygge, amiben sokan a titok nyitját látják.

Hüge? Hjüga? Hörr? Igazán nem fontos, hogyan ejtjük vagy akár írjuk azt, hogy hygge. Ez a kérdés könnyebbik része. A neheze akkor jön, amikor el akarjuk magyarázni, hogy mit is jelent pontosan.

A meghittségteremtés művészete? A lélek otthonossága? Idegeskedésmentesség? A megnyugtató környezet élvezete? Otthonos együttlét? A hyggét tényleg sok mindennek nevezték már, a személyes kedvencem mégis ez: kakaó gyertyafénynél. A hygge inkább szól a hangulatról és élményről, semmint a dolgokról. Arról, hogy együtt vagyunk a szeretteinkkel. Az otthon érzéséről. Hogy biztonságban vagyunk, védve a világtól egy olyan helyen, ahol elengedhetjük magunkat. Talán az élet kis és nagy dolgairól diskurálunk vég nélkül, vagy csak csendben élvezzük egymás társaságát, esetleg éppen egyedül kortyolgatunk egy finom teát.

A kényeztetés művészete

Az enyém a legjobb munka a világon. Azt tanulmányozom, mitől leszünk boldogok. A székhelyünk Dániában van, és azért itt alapítottuk meg az intézetet, mert az országot folyamatosan a világ legboldogabb nemzetei közé sorolják. Dánia semmiképp sem nevezhető tökéletes utópiának, ugyanolyan kihívásokkal és problémákkal kell szembe nézni ott is, mint bárhol máshol a világon, de hiszem, hogy Dánia inspirációt nyújthat a többi országnak ahhoz, hogyan növelhetnék polgáraik életminőségét. Dánia helyezése a legboldogabb országok között hatalmas médiaérdeklődésre tart számot. Hetente kérdeznek meg arról, miért olyan boldogok a dánok. A jóléti államnak érdekes módon nagy a támogatottsága. Ez abból a tudatosságból ered, hogy a jóléti modell a kollektív gazdagságot jóllétté alakítja át. Mi nem adót fizetünk, hanem befektetünk a társadalmunkba. Életminőséget veszünk.

A dán jóllét megértésének kulcsa a jóléti modellnek az a képessége, hogy csökkenti a veszélyt, a bizonytalanságot és a szorongást a polgárai között, és megakadályozza a szélsőséges boldogtalanságot. A dánok – az Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata szerint – a legboldogabbak Európában, de ők azok, akik leggyakrabban találkoznak a barátaikkal és a családtagjaikkal, egyúttal ők a legnyugodtabbak, legbékésebbek is. Érthető hát, miért nő az érdeklődés a hygge körül. Ami nem más, mint megjutalmazni önmagunkat és egymást. Élvezni a pillanatot, a finom étel és a jó társaság adta egyszerű örömöket. Avagy kellő figyelmet szentelni a tejszínhabos forró csokoládénak. Egyszóval: kényeztetés. A hygge a mostról szól, arról, hogyan élvezzük a pillanatot, és hogyan hozzuk ki belőle a lehető legtöbbet.

Hálásnak lenni azért, ami a miénk

A dolgok élvezete leginkább a háláról szól. Gyakran emlékeztetjük egymást, hogy ne vegyünk mindent természetesnek. A hála több, mint egy egyszerű köszönöm, amikor ajándékot kapunk. A hála az, amikor tudatában vagyunk, hogy most élünk; amikor megengedjük magunknak, hogy teljesen a pillanatra figyeljünk, és értékeljük az életet, amit élünk; amikor arra koncentrálunk, ami valóban a miénk, és nem arra, ami nem az. Klisé? Teljesen. Mégis, megalapozott kutatások mutatják, hogy a hála gyakorlása hatással van a boldogságra. Robert A. Emmons – a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora –, a világ egyik legnagyobb hálaszakértője szerint a hálás emberek nemcsak boldogabbak a hála nélkülieknél, de segítőkészebbek és megbocsátóbbak is, ráadásul kevésbé materialisták.

De vajon mi kell még ahhoz, hogy boldogabbak legyünk és hogyan is mérhető a boldogság, akkor keressétek a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legfrissebb, 2017/04. számában!

Szöveg: Meik Wiking

Fotó: Thinkstock