Az ördög Pradát visel (2006)

Kevés az olyan divatot kicsit is kedvelő nő, aki ne látta volna a 2000-es évek egyik legnépszerűbb filmjét, ami az ipar nagy hatalmú úrnőjéről szól. Miranda Priestly (Meryl Streep) a Runway Magazin főszerkesztője, könyörtelen, rideg, minden hájjal megkent vérprofi, aki a „divat bibliáját” úgy üzemelteti, hogy közben lelkiismeret-furdalás nélkül keseríti meg munkatársai életét. Új beosztottja, az egyetemen frissen végzett Andy (Anne Hathaway) egy szürke kisegér, aki cseppet sem illik a csillogó és felszínes közegbe. A lány hamar rájön, hogy a munkavégzéshez a lapnál nem csak tehetségre és elszántságra van szüksége…

Ezért szerettük benne: Meryl Streep egyik kultikus alakításában lehengerlően – és vérfagyasztóan – hozza Miranda szerepét, aki mindenkin átgázolva menetel a még nagyobb sikerért és ismertségért. A karaktert állítólag a Vogue rettegett főszerkesztője, Anne Wintour ihlette.

Kramer kontra Kramer (1979)

A  film egy olyan témát feszeget, ami sokáig tabunak számított: mi történik, ha egy anya magára hagyja a családját? Joanna (Meryl Streep) úgy érzi, képtelen az anyaságra, az anyaszerepre. Önállóságra vágyik, ezért férjére hagyja fiukat, Billyt. A férfi hihetetlenül megrémül, hiszen eddig csupán a karrierjére koncentrált, nem vette ki a részét a gyereknevelésből. Mire összecsiszolódnak, és Ted (Dustin Hoffman) is belejön az egyedülálló szülő szerepébe, Joanna visszatér és a fia feletti felügyeletet követeli. Kezdetét veszi a harc a gyerekért.

Ezért szerettük benne: Az anyaságra és a vele járó önfeladásra nincs mindenki felkészülve. A film megjelenésekor még vajmi keveset lehetett hallani a szülés utáni depresszióról – ami évekig is elhúzódhat -, így az anya figurájára, aki magára hagyta a gyermekét, egyértelműen a gonosz megtestesüléseként tekintettek az emberek. Ám Meryl alakítása mégis árnyalni tudta a képet, legalábbis annak a nézőnek, aki odafigyelt az apró gesztusokra, jelekre. Így pedig már nem is annyira egyértelmű, hogy elítélni, vagy szánni kellene-e a nőt.

Sophie választása (1982)

A történetből – ami nem sokkal a második világháború után játszódik – két bevándorló, Sophie (Meryl Streep) és Nathan (Kevin Kline) elsöprő szerelmét ismerhetjük meg. A nő túlélte a koncentrációs tábort, de két gyermekét elvesztette. A múltját sűrű homály fedi, képtelen szembesülni saját korábbi életével és szülei tetteivel. És mindezt Nathan előtt is titkolja. A bűntudata azonban annyira gyötri, hogy választás elé kényszerül.

Ezért szerettük benne: Sophie vidám természete és könnyedsége mögül lassan rajzolódik ki valódi énje, ami tele van titokkal és gyötrelemmel. A karakter nagyon komplex, Meryl Streep pedig egyik legjobb alakítását nyújtotta a nő megformálásakor.

Mamma mia! (2008)

Az ABBA zenéi szolgálják az alapot minden idők egyik legdallamosabb musicaljéhez, amiben egy fiatal lány (Amanda Seyfried) igyekszik megismerni a gyökereit. Vagyis, ha pontosabbak szeretnénk lenni, akkor arra keresi a választ, hogy valójában ki az apja. Anyjának, Donnának (Meryl Streep) tehát nemcsak azzal a nehézséggel kell megküzdenie, hogy el kell engednie Sophie kezét, hanem azzal is, hogy végre leszámoljon a múlttal.

Ezért szerettük benne: Donnát alakítva megismerhettük Mery Streep laza, szabad lelkét is. Arról nem is beszélve, hogy remek hangja még táncra is perdített minket párszor.

A Vaslady (2011)

Hosszú idő telik el, mire Margaret Thatcher (Merly Streep) eldönti, hogy megszabadul néhai férje ruháitól. Mikor a szekrényben válogatja őket, hirtelen az emlékek is megrohanják. A film Nagy-Britannia első miniszterelnöknőjének a visszaemlékezése, ami hol szívszorító, hol elgondolkodtató elemekből épül fel – mindenkinek látnia kell, aki többet szeretne megtudni a 20. század egyik emblematikus női vezetőjéről.

Ezért szerettük benne: A történelem egyik legmegosztóbb és legnagyobb befolyással bíró női vezetőjének hihetetlenül komplex szerepe éppen a színésznő kvalitásaihoz méltó. Meryl Streep lehengerlő alakítása azonban nemcsak a világ által ismert, kemény és ellentmondást nem tűnő miniszterelnöknőt, hanem a magánembert is közelebb hozza. Nem csoda, hogy Oscart kapott érte.

Távol Afrikától (1985)

Karen (Meryl Streep) férjhez megy unokatestvéréhez, Blixen báróhoz (Klaus Maria Brandauer) és a férfival Afrikába mennek, hogy annak kenyai ültetvényén telepedjenek le. Boldogságukat azonban beárnyékolja a báró folyamatos hűtlensége, aki miután szifilisszel fertőzi meg Karent, el is hagyja őt. A nő mégis Afrikában marad, hogy felvirágoztassa a birtokot, közben pedig beleszeret Denys Fintsch Hattonba (Robert Redford), a kalandorba. Rövid szerelmüknek a férfi halála vet véget, és még a kávéültetvény is tönkremegy…

Ezért szerettük benne: Ennyi szenvedést, amit ennek a nőnek el kell viselnie, senkinek sem kívánna az ember. Mégis mindig talpra áll és igyekszik újrakezdeni – ilyen szempontból pedig rengeteget lehet tanulni tőle.

Julie & Julia – Két nő, egy recept (2009)

A történet két nőről szól, akik egymáshoz képest több évtized eltéréssel próbálnak rájönni, miben is tudnák megvalósítani magukat. Julie (Amy Adams) a harmincas éveiben jár, a munkája nem teszi boldoggá. Eldönti, hogy egy év alatt megfőzi az összes receptet, ami Julia Child (Meryl Streep) a francia szakácsművészetről írt könyvében található, az élményeit és a tapasztalatait pedig blog formájában tárja a nyilvánosság elé. Ezen keresztül Julia Child élete is megelevenedik, aki a főzésben találta meg önmagát és életcélját.

Ezért szerettük benne: Julia erős nő, aki önmagát, életcélját keresi, és végül meg is találja, sőt meg is valósítja, méghozzá idősebben! Meryl csodás alakításán keresztül pedig még hitelesebben hangzik, hogy sosem késő újrakezdeni.

Összeállította: F.R.

Fotó: Pinterest