A szexting, amely a szex és a texting (üzenetküldés) szavakból született kifejezés, nemcsak a felnőttek, de a tinik körében is egyre népszerűbb. És egyre jellemzőbb az is, hogy a szexuális tartalmú szövegeket és képeket küldözgető férfiak és nők nem is ismerik egymást személyesen. Előfordulhat, hogy később aztán valóban találkoznak, és akár egy hagyományosnak mondható kapcsolat is kialakul közöttük, de az is megtörténhet, hogy olyannyira távol vannak egymástól – földrajzilag, korban, társadalmi helyzetben –, hogy az esélytelenek nyugalmával hergelhetik egymást napról napra.
Megismerni, kívül-belül
Rozs Erika szexuálpszichológus szerint lehet pozitív oldala annak, ha a társkeresők akár az első találkozás előtt tisztában vannak a másik szexuális vágyaival vagy éppen testi adottságaival. „Abban az esetben, ha a felek szexuális önismerete magas szinten van, azaz tudják, hogy mi az, ami örömet szerez nekik a szexben (beleértve a másik adottságait), akkor kellemetlen percektől kímélhetik meg magukat, ha nem árulnak zsákbamacskát – mondja a szexuálpszichológus.
– Ha például egy hölgy exférjének mikropénisze volt, és nem szeretne ismét ezzel a problémával szembenézni, akkor egyértelmű, hogy fontosak számára a leendő partnere méretei. De egy férfi is kíváncsi lehet a hölgy nemi szervének látványára, színére, ápoltságára, mert ez is beleszámíthat abba, hogy mennyire tudja élvezni vele később az együttléteket.” A szakértő azt is kiemeli, hogy ez a fajta igény is mutatja: felgyorsult az életünk, fogyasztói társadalomban élünk. Mielőtt megveszünk valamit, azt a neten megismerhetjük kívül-belül, és ez az elvárás felmerülhet a párválasztás témakörében is. A drága időnket nem szeretnénk felesleges kávézásokra, találkozókra fecsérelni, ha később kiderül, hogy az illető egyáltalán nem felel meg a szexuális igényeinknek.
„Ezenkívül az ingerküszöbünk is máshová került, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Annyira nagy mennyiségben ömlenek a pornográf felvételek az internetről, hogy sokan azt gondolhatják: ha mások meg merik tenni, én miért ne tenném? Eltűntek a tabuk, sokkal bátrabbak vagyunk – folytatja a szakember. – De a szexualitásban is megfigyelhető egyfajta hullámzás, gondoljunk csak a római kor hedonizmusára, a viktoriánus kor prüdériájára vagy akár a 30 évvel ezelőtti Magyarországra. Most úgy tűnik, ismét a hedonizmus irányába mozdultunk el, egyre kevesebb a tabu. És ebbe ez a fajta ismerkedés is beletartozik.”
Egy megjegyzés mindent elronthat
A szexuálpszichológus többször is hangsúlyozta, hogy az ilyesfajta kitárulkozás nem feltétlenül rontja az esélyeinket egy komoly párkapcsolatra. Legfőképp akkor, ha tisztában vagyunk az értékeinkkel, és nem temet maga alá, ha valakitől negatív kritikát kapunk. Viszont egy tinédzser a pszichoszexuális fejlődés elején jár, és egy esetleges rossz visszajelzés komoly következményekkel járhat. „Előfordulhat, hogy miután elküld magáról egy kitárulkozó fotót, esetleg a másik fél megjegyzést tesz intim testrésze méretére, formájára, színére. Ez akár hosszú időre visszavetheti, hogy kapcsolatot kezdeményezzen, vagy esetleg emiatt nem fogja jól érezni magát intim helyzetben, hiszen nem tartja majd magát szépnek, kívánatosnak. Egy hagyományosan kibontakozó kapcsolatnak ráadásul megvannak a lépései: a tekintet, az érintés és a vágyódás. Ezek itt kimaradnak, hiszen még azelőtt a lényegre térnek, hogy kiderülne, működik-e valójában a kémia. Úgy gondolom, minden új partnernél elölről kell kezdeni a szexualitást – mondja Rozs Erika. – Ez mindig egy újrakapcsolódás, amelynek megvannak a maga lépései. A kapcsolatoknak van egyfajta intimitásmutatója, amely tíz lépcsőt sorol fel.
Ebből a harmadik az, amikor a felek találkoznak, kölcsönösen érdeklik egymást, létrejön egy második randi, és ezen a találkozón már újabb randit beszélnek meg. A negyedik pedig az, ha a 3-4. találkozóra megtörténik a pozitív megérintődés, gondolnak egymásra, egyre több időt töltenek a másikkal, és amikor nincsenek együtt, hiányoznak egymásnak.
…
Érdekel, mikor van a legnagyobb esély a közös jövőre? Akkor olvassátok el a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/05. számában!
Szöveg: Ványik Dóra
Fotó: Thinkstock