A szexuális vágy lényegében a fiatal testek felé irányul. A fiatal lányok vonzereje iránt megnyilvánuló kereslet hatalmas növekedése valójában a normálishoz való visszatérést jelentette, a vágy igazságához való visszatérést, mint ahogy egy abnormális tőzsdei áremelkedés után az árak is visszatérnek a maguk igazságához.

Michel Houellebecq, a kortárs európai irodalom egyik legmeghatározóbb alakja az Elemi részecskék című regényében ezt a szörnyű, de kétségkívül pontos látleletet adja korunkról. Honnan ered ez a testkultusz? Miből táplálkozik?

A fiatalságipar szolgáltatásai

A fiatalság iránti vágy és rajongás nem 21. századi jelenség, mindig is jelen volt az emberiség történetében, de napjainkra vált kézzelfogható, elérhető valósággá széles tömegek előtt. A szépségipar ugrásszerűen fejlődik, az eljárások egyszerűsödnek és megfizethetővé válnak, így a kiváltságos kevesek (vagyis az igazán vagyonosok) mellett már a középosztály széles rétegei is igénybe vehetik a fiatalságipar szolgáltatásait. A média mindent megtesz azért, hogy az idősebb korosztályokat a potenciális fogyasztók között tartsa.

Mivel derék kontinensünk folyamatosan öregszik, az öregedő vásárlókat egy apró trükkel „újrahasznosították”: egyszerűen viszszafiatalították őket. „A negyven az új húsz!” – adták ki világszerte a jelszót. Ugyanaz a média, ami a szexista viselkedése miatt gyakran elítélte Silvio Berlusconit, 2009-ben „Az év rocksztárjának” választotta. „Mire ez a népszerűség?” – kérdezheted. Látszólag kevés olyan nő volt, akinek imponált volna az egykori miniszterelnök szexista viselkedése. A női lapok ellenséges cikkek sorozatát közölték róla és az akkor még hatalma teljében lévő líbiai diktátorról, Kadhafiról. És mégis, sikerült elérnie, hogy a személye demonstrálja az örök ifjúságot, amire mindenki vágyik. Reményt adott, hogy idős korodban is élhetsz úgy, mint egy fiatal – és tényleg mindenki úgy akar élni, mint a huszonévesek. A nyugati világ embere s mi, magyarok, úgy nézett ki, végérvényesen csatlakoztunk ehhez a világhoz – és magunkra maradtunk a vágyainkkal.

Nem trendi a lelki fejlődés

Jung szerint a harmincas éveinek végére a legtöbb ember már döntött az élete fontos kérdéseiben, azaz már megházasodott és hivatást választott, saját, független egzisztenciát alakított ki. Éppen ezért a középkorú embereket a belső fejlődés, azaz az élet mélyebb értelmének megtalálása kezdi foglalkoztatni. Ha azonban nem sikerül az eddigi külső célok helyett új, belsőket találni, komoly problémák adódhatnak, figyelmeztetett a derék tudós. Persze Jung nem sejthette, hogy a tökéletes biztonságban élő társadalmakat majd az örök fiatalság kultusza fogja jellemezni, és ez a kor nem pártolja a lelki fejlődést.

Az írás folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/05. számában találjátok.

Szöveg: Kötter Tamás

Fotó: Thinkstock