Ötven évvel Walter Elias Disney halála után neve a szülők számára a mai napig egyet jelent a gyerekszórakoztatással. Az alapító stilizált aláírását formáló Disney-logó minden más márkánál egyértelműbben jelzi: az utána következő tartalom garantáltan nem kalandozik messzire a visszafogott, nem szélsőséges, vidám, vicces, nem bántó, amerikai típusú szórakoztatás főáramától. 1966-ban bekövetkezett halálakor Ralph S. Izard, az újságírás professzora arról írt, hogy Disney filmjeiben ugyanazok az értékek jelennek meg, amelyeket az amerikai keresztény társadalom nagyra tart: individualizmus, visszafogottság, felebarátaink iránti szeretet, fair play és tolerancia.

A brit The Times nekrológjában a Disney-filmeket „egészséges lelkű, melegszívű és szórakoztató” alkotásoknak nevezte, „amelyekben egyaránt jelen van a művészi érték és egy csipetnyi szépség is”. Kritikusai egyetértenek abban, hogy mind a széles közönségnek készített szórakoztatóipari alkotások életre hívójaként, mind a filmjeihez kapcsolt reklámtermékek zseniális értékesítőjeként Walt Disney a történelem egyik legnagyobb jelentőségű és sikerű iparmágnásai közé tartozik. Igazi hollywoodi hős, producerként pedig övé a filmtörténelem legtöbb Oscar-díja: 59 jelölésből 22 alkalommal ítélte oda neki a Filmakadémia a kis arany szobrot.

Mindig merész és eredeti volt

Az előző század fordulóján, 1901-ben született Chicagóban, s már gyerekkorában imádott rajzolni. 18 évesen kapta első illusztrátori állását, majd testvérével, Royjal Kaliforniába költözött, és megalapította a Disney Brothers Stúdiót. 27 éves volt, amikor Ub Iwerks segítségével életre keltette hatalmas sikert aratott rajzfilmfiguráját, Mickey egeret. Ahogy a stúdió nőtt, úgy lett Disney egyre merészebb és eredetibb alkotó. Tőle származik a szinkronizált hang, a színes Technicolor, a mozifilm hosszúságú rajzfilmek ötlete, valamint a kamerákkal kapcsolatos technikai újítások. Ezek eredményei láthatók a Hófehérke és a hét törpe (1937), a Pinokkió (1940), a Dumbo (1941), a Bambi (1942) című klasszikusaiban, majd a háború után készült Csipkerózsikában (1950) és Mary Poppinsban (1964) – utóbbi 5 Oscar-díjat kapott. Az ötvenes években a vidámparkbiznisz keltette fel érdeklődését, így nyitotta meg 1955-ben Disneylandet. A projekt finanszírozására kezdett el tévéprogramokat is gyártani, ezért indult a Walt Disney’s Disneyland és a The Mickey Mouse Club. Részt vett az 1959-es moszkvai és az 1964-es New York-i világkiállítás, illetve az 1960-as téli olimpia szervezésében. Walt Disney nagy dohányos volt egész életében, és tüdőrákban halt meg 65 éves korában, még azelőtt, hogy a Disney World megnyitotta volna kapuit.

…

Ha kíváncsiak vagytok rá, milyen volt Walt Disney a magánéletében, akkor olvassátok el a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2017/06. számában.

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Getty Images