Játékboltban, könyváruházban, interneten böngészve feltűnő, hogy rengeteg játék, könyv vagy foglalkozás viseli a „fejlesztő” címkét. Már újszülöttkortól kínálnak programokat a különböző fejlesztő játszóházak, néhány hónapos csecsemőt is vihetünk babaangolra, babatornára, három év fölött pedig szinte kimeríthetetlen a kínálat, nem ritka, hogy egy ovisnak minden napjára jut valamilyen pluszelfoglaltság: lovaglás, tánc, sakk, nyelvtanulás, sport, melyek a nagycsoportosok nagy részénél még iskolaelőkészítővel is kiegészülnek. Nem kérdés, hogy a korai, speciális fejlesztésnek nagyon fontos szerepe van azoknál a csecsemőknél, kisgyermekeknél, akiknél valamilyen megkésett fejlődés látható vagy a rizikója valószínűsíthető. De mi a helyzet a normál fejlődésű gyerekekkel? Náluk milyen célja lehet a foglalkozásoknak?

Kecsegtető célok

„Az egyik fejlesztéssel foglalkozó hálózat például életre szóló előnyt ígér tanulásban, sportban, magánéletben az óvodás résztvevőknek, ami szakmai szemmel eléggé megfoghatatlan, és kevéssé bizonyítható – mondja dr. M. Ribiczey Nóra pszichológus, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének adjunktusa. – Ennél konkrétabb egy másik szolgáltatás ígérete: a nagycsoportban megtanítják az iskola első féléves anyagát. Nos, amerikai kutatások szerint iskolakezdéskor valóban ügyesebbek, okosabbak a többieknél, akik már írás- és olvasástudással érkeznek első osztályba, de két év múltán ezek az előnyök eltűnnek. A laikus szülőknek az is pozitívumként tűnhet fel, hogy a fejlesztőmunka során rendszeresen felmérik a gyereket, így információt kapnak arról, hogy miben hány százalékot ért el, teljesítménygörbéken ábrázolható a fejlődése, látható, mely területekre kell jobban koncentrálni. A pici gyerek azonban így folyamatosan teljesítményhelyzetben van, és igaz, hogy rengeteg dicséretet kap a foglalkozások során, a felmérések miatt mégis gyakran kerül szorongáskeltő helyzetbe. Már szakemberként is jobban érthető az az ígéret, hogy a fejlesztő foglalkozás a legjobb iskolákra készíti fel a gyerekeket. Bár Magyarországon első osztályba nem lehet felvételiztetni, aki találkozott már ilyen szituációval, az tudja, hogy bizonyos iskolák játékos képességfelmérés címén ismerkednek meg a jelentkezőkkel, ami (bárhogy is nevezik) valójában egy felvételi, és a gyerek teljesítményét értékelik. A fejlesztéseken pedig az a cél, hogy felkészítsék az adott iskola felvételi feladatsorára a gyerekeket, akik ezáltal tényleg jobb eredményt érnek el a felvételin, de ez nem nevezhető képességfejlesztésnek.”

Jutalommatrica és százalékok

Nehéz a szülők helyzete, mert az egyre erősebb fejlesztési divathullám azt üzeni: ha nem viszed el a gyerekedet te is, akkor nem vagy jó szülő, hiszen a gyereked hátrányba kerül.

…

Arról, hogy mindezzel mi a probléma, a Nők Lapja Psziché 2017/6. számában olvashattok.

Szöveg: Fekete Edina

Illusztráció: Getty Images