Az általános iskolás gyerekeim eredményeivel elsőnek a kijelzőn találkozom. Mielőtt a nap végén átbeszélhetnénk a suliban történteket, kíváncsiságból már ebédidőben rápillantok az e-naplóra. Néhány héttel ezelőtt, a déli kávét kavargatva egy házifeladat-hiány miatti egyessel szembesültem. Délután bosszúsan fogadtam a fiamat, azon mérgelődve, hogy lehet a négyes és ötös között álló jegyét év vége előtt ilyen hanyagsággal elrontani. Ő fülig érő szájjal lépett be a lakásba, mert egy témazárójára ötöst kapott. Megpróbáltam félretenni az egyes okozta érzelmeimet, és vele együtt örülni, de nem ment. Az e-napló nem erre készített fel, a jó jegyről az online hírnök még nem tudott, a rosszról pedig még az nem, aki kapta.
A sikerek és kudarcok közlését tanulni kell
„Valószínűleg nem tudtatok egymáshoz kapcsolódni az adott pillanatban. Teljesen más érzelmeitek voltak, mert eltérő információval rendelkeztetek az adott napi teljesítményről – vélekedik a történtekről Czeglédi Noémi tanácsadó szakpszichológus. – A gyerekeknek meg kell tanulniuk közölni sikereiket és kudarcaikat. Nagyon fontos érzelmi és kommunikációs készségek fejlődnek az iskolai eredmények elmondása által. Egy rosszabb érdemjegy feldolgozásához szükség lehet időre, a gyerek elsőnek magában mérlegelheti a súlyát, mit is tükröz az a jegy, mibe számít majd bele. Ha elmondja helyette az e-napló, akkor tulajdonképpen meg is úszhatja ezt a munkát, hiszen ha nem szól róla, akkor is kiderül. Ha mindez egy optimálistól eltérő szülő-gyerek kapcsolatban történik, ahol bármilyen okból, de problémákkal terhelt a kapcsolat, ott erős szorongást kelthet ez a tanulóban. Amennyiben nem ő viszi haza a hírt, akkor nincs mozgástere abban, hogy megtalálja a közlésre a megfelelő pillanatot és módot.” Az e-napló több szempontból is jó és ma már szükséges dolog, de a diákok kezébe adott, tollal írt ellenőrzőnek érzelmi és kommunikációs szempontból nagyon sok haszna van. „Ha nincs papírellenőrző, mindenképpen érdemes a jegyek megismerésére egy családi stratégiát kidolgozni – mondja a pszichológus. – Részben azért, hogy ne vesszen el a sikerek és kudarcok közlésének tanulási lehetősége. A kíváncsiságát leküzdve például megvárhatja a szülő, hogy majd közösen, este nézzenek bele az e-naplóba, miután a gyerek a jegyeket (már amiről tud) elmesélte, a számára jelentős napi élményekkel együtt. Így a felelősség és a kontroll visszakerülhet az ő kezébe, ami minden életkorban nagyon fontos.” Az e-napló csak egy példa a rengeteg közül, amikor az online információátadás sajátosságai miatt az élmény a személyes találkozásig csillapodhat, és a valóságos súlyából akár veszíthet is. Mi történik akkor, ha a gyerek vagy felnőtt a saját impulzusait a közösségi csatornákon folyamatosan megosztja? „Az életminőséghez sokat adhat hozzá a flow-élmény – hívja fel a figyelmet a pszichológus. – Ha valakinek egy megélendő élmény közben azon is járnak a gondolatai, miként fogja azt posztolni, akkor fennáll a veszély, hogy nem lesz teljesen jelen az élményben, kicsit kívül marad, és ez már megakadályozza az áramlatélmény kialakulását. Hiszen annak egyik feltétele éppen az, hogy valaki teljesen elmerüljön, képességei maximumát mozgósítva legyen jelen a tevékenységben.”
…
A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/5. számában olvashatjátok el. A magazint július 4-től keressétek az újságosoknál!
Szöveg: Virág Henrietta
Nyitókép: Getty Images
