Nem csak a felnőtteknek szánt művekben tarol a nőmozgalom: a kislányoknak írt mesékben is látványosan megváltoztak a szerepek. Hol van már Hófehérke, aki dalolva takarít a mostohájának, majd később a törpéknek is! A modern Disney-mesékben a szerelem szinte elő sem kerül! A hercegnők inkább a világ megmentésére koncentrálnak, és még az átkok megtöréséhez sincs szükségük a herceg hagyományos csókjára. A jelenség azonban szakértőink szerint nem is annyira új, mint gondolnánk.

Nők, akik átváltoznak, varázsolnak, tanulnak

„A népmesékben a nők nem mennek sárkányt ölni és a férfiak sem válogatnak magokat – ismeri el Boldizsár Ildikó mesekutató –, de a női mesehősök soha nem voltak passzívak. Valójában a mesék tele vannak bátor, útnak induló, magukért kiálló nőkkel, akik hét bocskort is elszaggatnak, hogy megmenthessék a szerelmüket. Átváltoznak, varázsolnak, tanulnak, ügyeskednek. Több ezer mesét elolvastam életem során, de elvétve akadtam olyan királylányra, aki csak várná, hogy megmentse valaki, de ez esetekben a mese nem is róluk szólt, hanem a férfiakról. Efféle nőalakok csak a Disneymesékben láthatók: Walt Disney fontos pontokon átírta, megcsonkította az eredeti történeteket. Persze, aki csak ezeket ismeri, annak a szemében valóban forradalmi lehet a mostani változás, de ne kicsinyeljük le az elmúlt évszázadok hősnőit. A történelem során mindig is cselekvő, alkotó erőként voltak jelen, és ez a mesékben is nagyon pontosan látszik.”

„A világ irodalmát, művészetét, tananyagát az utóbbi évszázadokban férfiak formálták, így a nők nem fértek hozzá a női bölcsességekhez, önmagukra csupán a férfiak szemén keresztül tekintettek – teszi hozzá Nagy Brigitta pszichológus. – Ez szükségszerűen a nők központi témájává a szerelmet vagy az anyaságot helyezte, mivel a férfiak ezen a két ponton kapcsolódtak a nőkhöz. Ma már ez is változott, hiszen a férfiak és a nők együtt dolgoznak, fedeznek fel és gyógyítanak. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk, hogy a női lét korábban sem csupán erről a két témáról szólt. Ezt a speciális látásmódot, tudást azonban csak a nők tudják egymásnak átadni, ezért van szükség női alkotókra, írókra. A művészet sok minden között az identitás kialakításában segít, és a generációkon át halmozódó bölcsesség átadásában. Az újfajta női hősök visszakapcsolják a nőket a véráramba, segítenek a jelenkorban identitást építeni.”

Megmentőszerepben a királylányok

Walt Disney vörös posztó volt évtizedeken át a feministák szemében, hiszen a rajzfilmjeiben feltűnő hercegnők, akikért kislányok milliói rajongtak, igazán unalmas, egyszerű alakok. Takarítottak, énekeltek, és csakis a házasságról, a hercegről álmodoztak. Az új évezredben azonban a cég radikálisan szakított korábbi meséinek egyszerű szövésével, és 2013-ban a Jégvarázs című mese főhősnője már szabályszerűen felháborodik az ötleten, hogy a kishúga feleségül menjen a herceghez, akit alig pár órája ismer. A Merida, a bátor című filmben pedig már egyáltalán nincs is herceg, és inkább a korosztály életében sokkal inkább jelen lévő anya-lánya kapcsolat nehézségeit helyezi a történet középpontjába. Ezeknek a modern mesehősöknek a megjelenését azonban az irodalomban rengeteg szabálytalan, vagány, merész hősnő története előzte meg.

…

A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/5. számában olvashatjátok el. A magazint július 4-től keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Fodor Marcsi

Nyitókép: Getty Images