Az idő pénz. Utóbbin – több-kevesebb sikerrel – megtanulunk spórolni, csakhogy az idő praktikus kihasználását illetően már kevésbé vagyunk nagy zsonglőrök. De mitől függ, hogy valaki jól osztja-e be az idejét? Érdekes megfigyelni, hogy a sikeres tudósok, művészek, üzletemberek még a homokóra legparányibb szemeit is beosztják. Tudatosan persze. Hiszen a cél nem más, mint hivatásuk űzése a tőlük telhető legmagasabb szinten. Míg a legtöbben óhatatlanul is belefutunk a mindennapi „energiazabáló” tevékenységekbe, szokásokba, addig a fent említett emberek a társadalom számára alapvető cselekvésekről is képesek lemondani, hogy több maradjon abból, amit pénzért nem lehet megvásárolni – vagyis az időből.
Ne vessz el a döntések tengerében!
A változatos ruhatár – ismerjük el – napjainkban igencsak túlértékelt. Rengeteg időt töltünk anyagias dolgokkal, miközben a fogyasztói társadalom egyre éhesebb tagjaivá válunk. Az energiánkat gyakran hajlamosak vagyunk felesleges apróságokra pazarolni. Lehet, hogy a sokadik új cipő megvásárlása magabiztosságot kölcsönöz az adott pillanatban, de nem sorolandó az értékes idő halmazába, és hosszú távon nem tesz boldoggá. A teljesség érzését legfőképp a cselekedeteinkkel elért eredményekkel élhetjük meg. Természetesen vannak döntések, melyeket meg kell hogy előzzön egy hosszas gondolkodás, ezeket alaposan át kell rágni. De olyanok is, melyekre nem érdemes néhány percnél többet szentelni. Bár ezzel sokan tisztában vagyunk, mégis hagyjuk magunkat elveszni az apróságok erdejében. „Az embereknek többnyire egy általánosan elfogadott normarendszerük van, amely a hétköznapi tevékenységek fontossági sorrendjét is meghatározza. Ugyanakkor a sikeres embereknél ezek a prioritások máshogy alakulnak. Sok – mások számára egyértelműen fontos – dolog számukra lényegtelen. Ezáltal az alkotó tevékenységüket előmozdító teendőkre koncentrálhatnak – hangsúlyozza dr. Hegedüs Gábor pszichológus, hipnoterapeuta. A »mit együnk vagy mit vegyünk fel?« kérdéseken való morfondírozás miatt kevésbé vagyunk hatékonyak. Például a munkánkban, hiszen mentálisan elfáradunk, mire túljutunk az apró-cseprő döntések meghozatalán. Ezt nevezzük döntési fáradtságnak.”
Einstein, Obama és Jobs sikerének titka
De melyek azok a mindennapi tevékenységek, melyeket érdemes félretenni annak érdekében, hogy maradjon időnk magunkra, a családunkra, a munkánkra? Az egyik vezető amerikai gazdasági lap nemrég a sikeres emberek időbeosztásának titkát vette górcső alá. Kiderült, hogy a megfigyelésben részt vevő cégvezetők többsége nap mint nap ugyanolyan öltözéket visel és ugyanazt ebédeli, hogy ezzel is csökkentse a felesleges teendőkkel töltött időt. Ők meg merik engedni maguknak, hogy az életüket ne a társadalmi elvárások irányítsák. Szabadon léteznek, annak a tudatában, hogy nem fecsérelik az időt lényegtelen dolgokra. A szabadelvű gondolkodás ugyanakkor nem csak az üzleti világban sikereket elért emberekre vonatkozik. Vegyünk szemügyre néhány – a maga területén – kiemelkedően teljesítő embert: mi a közös Albert Einsteinben, Barack Obamában és Steve Jobsban? Az, hogy rendszerint ugyanabban a ruhában kapták lencsevégre őket. Legyen szó egy világhírű konferenciáról, rangos díjak átvételéről vagy egy átlagos hétfői napról. Einstein levelezéséből tudjuk, hogy oxfordi egyetemista évei alatt egyáltalán nem hordott zoknit – mínusz tíz fok ide vagy oda. Később a külsejének elhanyagolását jól tükröző kócos frizurája ikonná emelte, a zsenik ikonjává. A korszakalkotó elméleti fizikus nem azért dobta sarokba a fésűt vagy mondott le a zokniviselésről, mert előre megfontolt szándékkal divatot akart teremteni. Egyszerűen nem fordított időt a számára lényegtelen dolgokra – mint például külső megjelenésének túlaggódására. Helyette minden idejét elméletei kidolgozásának szentelte.
…
A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/8. számában olvashatjátok el.
Szöveg: Vermes Nikolett
Nyitókép: Getty Images
