Douglas Adams angol író egyik regényében jegyezte le: „Minden egyes döntésünkkel, minden lélegzetünkkel kinyitunk ajtókat, sok másikat meg bezárunk. A legtöbbször észre sem vesszük.” És a kiváló tollú szerzőnek igaza volt. A légzésünk a születésünktől a halálunk pillanatáig a legtermészetesebb létfunkció, amely elengedhetetlen az életben maradásunkhoz. Amíg egy átlagember kb. 30-40 napig is képes túlélni élelem, illetve 3-4 napig folyadék nélkül, addig levegővétel hiányában normál körülmények között csupán néhány percig bírjuk ki. Ennek ellenére a hétköznapokon alig fordítunk figyelmet a légzésünkre, az pedig csak kevesekben tudatosul, hogy a légzésünk és a lelkünk között mennyire fontos kapcsolat van. Nem csupán etimológiai megfelelésről van szó, a lélegzik kifejezés a lélek szó származéka, de a nyugodt, mély, egyenletes légzés összhangot teremt a testünk és a szellemünk között is.

Cél a hatékonyság: a Buteyko-módszer

Egyre népszerűbb légzésjavító módszer a Buteyko-légzéstechnika, amelynek kidolgozása prof. dr. Konstantin Pavlovics Buteyko ukrán származású professzor nevéhez fűződik. Ennek lényege, hogy a könnyen elsajátítható légzőgyakorlatokkal addig tartjuk vissza a lélegzetet, amíg enyhén, de hosszabb ideig megtapasztaljuk a levegőhiányt. A légzésvisszatartás következtében nő a szén-dioxid szintje a szervezetben, kitágulnak többek között a hörgők, mérséklődnek a gyulladásos folyamatok. A gyakorlás előrehaladtával a testünk egyre jobban tűri az oxigénhiányos állapotot, és képessé válik arra, hogy normál belégzéskor még eredményesebben használja fel a rendelkezésére álló oxigént. A módszer segítségével jobb lesz a közérzetünk, kiegyensúlyozottabbakká válunk.

„Tizenkét éves korom óta regisztrált allergiás vagyok, rengeteg gondom volt vele – meséli Lukács István Péter kundalinijóga- tanár, Buteyko-légzésmódszer-terapeuta. – Sokáig azt hittem, ha a nyugati orvoslás módszereit jógával, légzőgyakorlatokkal, meditációval egészítem ki, minden bajomból kigyógyulok, de nem így történt. Egészen addig, amíg rá nem találtam az ukrán orvosprofesszor által kidolgozott légzésmódszerre, amely gyulladáscsökkentő hatású, segíthet például asztma, allergia, orrdugulás, hörghurut vagy megfázás esetén. Buteyko professzor elmélete szerint a legtöbb gondot az okozza, hogy az átlagember túllélegzik. Vagyis a lélegzetszámunk túl magas (percenként kb. 14-16-szor veszünk levegőt), és nem elég mélyen, hatékonyan lélegzünk. Beszéd közben nem figyelünk eléggé a légzésünkre: fel sem tűnik, ha az orrunk helyett szájon keresztül vesszük a levegőt, vagy ha két mondat között sóhajtozunk, ami általában valamilyen érzelemre adott ösztönös válasz. Amikor egy ponton túl nem megfelelő a sejtszintű oxigéncsere a szervezetben, gyakran kapkodjuk a levegőt. Az ilyen levegővétel rövid, feszült, nincs mélysége. Buteyko professzor arra jött rá a haldokló betegek megfigyelésekor, hogy a halál előtt szinte mindenki így lélegzik, ami még inkább felgyorsítja a haldoklás folyamatát, és fokozza a szervezetben zajló egészségre káros folyamatokat – hiszen pont oda nem jut el a lélegzetvétel, ahová kellene. Épp ezért az egész Buteyko-módszer a lélegzetvétel hatékonyabbá tételét célozza meg.”

Szokássá kell válnia

A légzésünk mindemellett a tudatunk állapotát is tükrözi. Minél kiegyensúlyozottabban lélegzünk, annál éberebbek vagyunk, könnyebben tudunk koncentrálni, extrém helyzetben gyors és megfelelő döntéseket hozni. A szervezetbe bejutó jó minőségű levegő tisztítja a vérünket és tápanyaggal látja el a sejtjeinket. Ezzel szemben stressz vagy bármilyen rendkívüli helyzet esetén a légzésünk szaporává válik, sokszor kihagy. Ennek hatására csökken a szervezet és az agy oxigénellátása, képtelenek vagyunk összpontosítani, kapkodunk, felelőtlen döntéseket hozhatunk. A légzés megnyugtatása épp ezért bármilyen vészhelyzetben elsődleges kérdés.

…

A cikk még nem ért véget, a folytatást a Nők Lapja Psziché 2019/4. lapszámában, A testem és én című mellékletben olvashatjátok el. 

Szöveg: Lénárt Emese

Nyitókép: Profimedia