FINNORSZÁG – Álommenza

A finn oktatási rendszernek mindenki a csodájára jár, azt viszont kevesen tudják, hogy az iskolai menzájuk is példaértékű. A gyerekeknek nemcsak az oktatás, a tanszerek és az iskolába utazás van ingyen, de az ebéd is. Hetven éve ez volt az első ország, ahol ezt bevezették. Az iskolai menza pedagógiai célokat is szolgál: a megfelelő étkezési szokások kialakítására, a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztására tanítják a gyerekeket. Az étrend kiegyensúlyozott: a tányér felét zöldségek, negyedét krumpli, rizs vagy tésztaféle teszi ki, míg a maradék egynegyed részre heti egyszer-kétszer hal, máskor hús kerül. A vegetáriánus gyerekek hüvelyeseket és csírákat kapnak. Az iskolai étkezés szerves része a zsírszegény tej, desszertként pedig a gyümölcs. Igyekeznek a gyerekeket is bevonni az étrend kialakításába: minden hónapban van egy nap, amikor a gyerekek által megszavazott menü kerül az asztalra.

KÍNA – Szemünk fénye

Itt igen nagy hangsúlyt helyeznek a gyerekek szemének egészségére. A zárt térben töltött rengeteg idő, képernyőnézés és szövegolvasás miatt a rövidlátás drámaian megnőtt a fiatalok körében, ezért az országban sok helyen óvintézkedéseket vezettek be ennek megelőzésére. Az általános és középiskolások tanulási idejébe mindennapos szemtornát építettek be: a gyakorlatok serkentik a szemben a véráramlást és ellazítják a szemizmokat. Több iskola az olvasás közbeni helyes tartást is igyekszik elsajátíttatni. Az iskolapadokat olyan szerkezettel látják el, mely segít a gyerekek fejét megfelelő pozícióban tartani olvasás és írás közben: a gyerekek az asztalra szerelt korlátra támasztják az állukat, így nem hajolnak túl közel a könyvhöz. A korlát leeresztésével arra is lehetőségük van, hogy a könyvet helyezzék helyes távolságba. Mindezek mellett az iskola a szülőket arra ösztönzi, hogy korlátozzák a gyerekek képernyőidejét és növeljék a szabadban töltött órák számát.

COSTA RICA – Boldogság korlátlanul

A közép-amerikai ország igazi kakukktojás a sorban: nem konkrét vívmányok miatt irigykedünk az ott élőkre, hanem a gondolkodásmódjuk az, ami egyedülálló. Bár az ország nem gazdag, lakói mégis évről évre a legboldogabbak között jelennek meg a világon. Titkuk az életszemléletükben rejlik, melynek neve is van: pura vida, azaz tiszta élet. Ez a kifejezés nem egy elvont eszme, hanem a helyiek életének szerves része. Egymás üdvözlésekor is gyakran elhangzik a pura vida, melyet teljes mélységében átéreznek, és lelkesen elmagyarázzák az idegeneknek is. Lényege, hogy tudatosan nem aggódják túl a helyzeteket, hanem egyszerű, békés életet élnek, melynek középpontjában az emberi kapcsolatok és a napi örömök állnak. Nem rohannak, nem stresszelnek, és kerülik a konfliktusokat. Nagyon szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal, és az őket körülvevő környezet felé is szeretettel fordulnak. Ennek ékes példája, hogy az országnak hetven éve nincs hadserege, és kimagaslóan sok energiát fordítanak környezetvédelemre.

…

A cikk még nem ért véget, további három országról olvashattok a Nők Lapja Psziché 2019/4. lapszámában, A testem és én című mellékletben. 

Szöveg: Sallai Kinga

Nyitókép: Getty Images