Kevesen tudják, hogy a szocializmus hatvanas éveiben, a Budapesti Bútorgyár falai között faszobrászat működött, ami Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű műhelye volt. A Nők Lapja 1961 februári 16-i számában egy ikonikus szerző, Kertész Magda tudósít a bútorgyári munkásnők mindennapjairól, akik az ipar és művészet mezsgyéjén faragtak különleges formákat, mintákat a szekrényekre, asztal- és széklábakra. A mából visszanézve a riportból kis társadalomismereti tudást is kapunk: a szocializmus ígérete szerint mindenki számára nyitva állt a felsőoktatás, a munkások gyakran esti tagozaton végezték az egyetemet. Azonban ahogy a riportból is kiderül: a továbbtanulás a régi rendszerben is álom maradt sokaknak.
Kertész Magda: Rózsa és szenvedély, Nők Lapja, 1961/7.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
A cikkből kiderül, hogyan válhatnak Brigitte Bardot fényképei ihlető erővé,
és ez miként függ össze a míves intarziákkal, a barokk indák kivésésével, valamint a marxista alapokkal.
