Schäffer Erzsébet: Uralkodó szélirány, Nők Lapja, 1990/7.

— Mekkorát robban egy benzin­kút, ha robban? — kérdeztem dr. Jókai Oszkárt, a kispesti tűzoltóparancsnokot.
— Hát nagyot! — nevetett az ez­redes.
— És ha ráadásul egy iskola tőszomszédságában van?
— Kérem, a telepítési távolságot mi szigorúan ellenőrizzük! — komolyodott el a parancsnok, és készség­gel elmondta, hogy tűzvédelmi szem­pontból minden rendben van a Kis­pest főútvonalán építendő benzinkút körül. Őket elsősorban az érdekli, hogy a benzinkút melletti első ház milyen tűzállósági anyagból készült. Hogy a kúttól hány méterre torná­zik egy csapat gyerek? Ez tűzrendé­szeti szempontból teljesen mindegy.

– A Köjál milyen szempontok alapján adja áldását egy benzinkút megépítésére? – kérdeztem dr. Zádori Magdolnát, a kerületi Köjál főorvosát. 
– Hát a védőtávolság betartása, a tűzvédelmi utasítások… hány tankállomás lesz elhelyezve…
– A levegőszennyeződés például nem érdekli önöket?
– Ezen a területen már úgyis eléggé szennyezett a levegő, a normálisnál jóval szennyezettebb …
— Az sem fontos, hogy hol épül fel a benzinkút?
— Nézze, semmi olyan adat nincs a birtokomban, aminek alapján nemet mondhatnék.
— Nem elegendő érv, hogy egy kilencszázötven gyereket befogadó iskola közvetlen szomszédságába iga­zán nem szerencsés benzinkutat te­lepíteni? Ráadásul a második szom­széd egy óvoda lenne!
— Betonkerítés építését írtuk elő.
— Nem gondolhatja komolyan, hogy a kipufogógáz megtorpan a kerítés előtt…
— Talán a felsőbb légrétegekben csapódik le. Amúgy is, olyan a széljárás, hogy a legtöbb szennyeződést a lakóházak fogják kapni…

– Ez már két éve eldöntött kérdés. Kispestnek nincs töltőállomása – mondja Kernné Nagy Erzsébet, a kerületi tanács műszaki osztályvezetője.
– A gyerekeknek és az itt lakóknak meg lassan nem lesz levegőjük. Már most is alig van.
– Nézze, a védőtávolságok be vannak tartva, az építési engedély rendben van, nincs másutt területünk erre a célra.
– Ha egy sufnit felépítek, értesítenem kell a szomszédaimat, s nekik joguk van tiltakozni…
– Tiltakozhat az iskola is, kérhetnek jogorvoslatot, csak nem értem, hogy miért éppen most jut eszükbe, amikor a munka elkezdődik…

– Nem kaptuk semmiféle hivatalos értesítést – mondja Héring Mátyás, az iskola gyakorlati oktatásvezetője. – Amikor véletlenül tudomást szereztünk arról, hogy mi készül mellettünk, megkerestük a kerületi tanács elnökét, s a közel ezer gyerekünk védelmében tiltakoztunk a levegőt még inkább szennyező benzinkút telepítése ellen. Ő közölte velünk, hogy ez egy befejezett ügy, a hatóságok nem emeltek kifogást. Amúgy is eltúlozzuk a dolgot, az udvaron legfeljebb húsz gyerek van kint egy-egy tornaórán, nem érti, mit akarunk. Tiltakozni persze jogunkban áll, mondta, ebben az országban most ez a divat, de úgyis az ő asztalára érkeznek a beadványok…
– Ezt hogy kell érteni?
– Nem tudom. Azt még megkaptuk, hogy ők nem szólnak bele a pedagógiába, mi se vonjuk kétségbe a hatóságok hozzáértését…