Kedves Húgom!

Örömmel olvasom soraidból, hogy Te és Családod tagjai — a gyerekek menetrendszerű megfázásától eltekintve — jól vészeltétek át ezt a zord és hosszúra nyúlt telet. Bizony a kertészek is a kegyetlen telek között fogják az ideit emlegetni, hiszen a fóliasátrakat országszerte megszaggatta a vihar, a gyümölcsfákat és a szőlőtőkéket nemcsak a kemény fagy, hanem az ólmos eső jégbevonata is sanyargatta; a kertek földjére csak jó kétheti késéssel lehetett rálépni, ami miatt megkésve kerültek a földbe a zöldségmagvak és alapos késéssel kelnek, fejlődnek az első tavaszi termények.

Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy most mindannyian okosan, szakszerűen gazdálkodjunk a területtel és ne hagyjunk egy talpalatnyi kertet se kihasználatlanul, mert drága lesz a friss zöldség. Ha magunk termeljük meg a szükségletnek legalább egy részét, akkor sokat segíthetünk családi és társadalmi háztartásunk terhein!

Itt az ideje a palánták kiültetésének

A jól előkészített, ősszel megásott és most fellazított, elgereblyézett veteményes ágyúsokba ültesd ki a korai fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karalábé és a karfiol palántáit. (Ha eddig nem ültetted volna el, a fejes saláta palántázásával már ne bajlódj, mert a későn fejlődő tövek nem fejlesztenek fejet, hanem magszárba mennek.) Érdemes egynéhány tő korai (K-3 fajtájú) paradicsompalánta kiültetését is megkockáztatnod; ha esetleg elfagynának, még pótolhatod őket! Ha viszont kedvező lesz az időjárás, akkor korán tehetsz a család reggelizőasztalára friss paradicsomot.

A kifejezetten melegigényes paprika, tojásgyümölcs és zeller palántáinak kiültetésével várj május közepéig, a késő tavaszi fagyok elmúltáig.

Április közepén kell vetni a cékla és a nyári sörretek magját; kikelésük után ne feledkezzél meg arról, hogy a növényeket idejében kiegyeld úgy, hogy a szomszédos egyedek között 8-10 cm távolság legyen.