Sok szó esik mostanában arról, hogy a munkájukat szerető nők nagyon nehezen tudják összeegyeztetni a családot és a karriert. Közben élnek közöttünk olyan asszonyok, akik a sorsukkal bizonyítják, hogy igenis lehet tanulni, dolgozni és gyereket nevelni-szeretni – egyszerre. Közéjük tartozik a Nagykovácsiban élő Tóthné Pataki Csilla is.

Virágokkal körülölelt teraszon üldögélünk a tavaszi kora nyárban. Mögöttünk Maya kutya szuszog a házában, a fészerben nemrég született kismacskák mocorognak, akiket már az érkezésem első percében meg kell csodálnom a hatéves Panni vezényletével. Az édesapát, Tóth Imrét csak egy villanásra látom, mert rohan, hiszen a tizennyolc éves ikerfiúk fociznak, és egy apának látnia kell a meccset. Csilla – csinos, barna hajú édesanya – süteménnyel kínál, közben nevetve magyarázza. „A nagyok még dolgoznak, az ikrek kergetik a labdát, majdnem üres a ház. De ne tévesszen meg ez a nyugalom! Egy kilenctagú családban zajosak a hétköznapok.”