Először valami megmagyarázhatatlan düh fogott el. Aztán értetlenség. S itt tartok most is.

Önök is látták. Az asszony ott a híradó kamerája előtt kiöntötte a tejet az utcára. Protestált – a tejtermelők nevében. Azt a tejet öntötte a csatornába, amit sok százezren meginnának, csak nincs rá elegendő pénzük. Tej van – ötszázmillió liter a fölösleg és van éhes száj is. A dolog természetes ésszel nézve egyszerűnek tűnik. De nem az.

Az orvosok és a védőnők már szóltak. Az első nagy tejáremelést követően vészesen csökkent a tej- és tejtermékfogyasztás, elsősorban a szegényebb rétegek körében. Ide tartozik sok százezer idős ember és tömeges számban a több gyereket nevelő családok. Azok, akik körében az olcsónak számító tej- és sajtfélék biztosították az életfontosságú fehérje-utánpótlást és a szintén fontos kálcium-bevitelt.