Kérdés: „Egy fiúnk van, most négyéves. Kiegyensúlyozott a családi életünk, de a férjem, aki egyedüli gyerek volt, nem hagy nyugton, még egy gyereket akar, de inkább kettőt. Én is egyke vagyok, de soha nem okozott gondot, hogy nincs testvérem. Anyagilag is nehéz lenne több gyerekkel. Kössem-e meg magam, mert valójában nekem így kényelmesebb, vagy engedjek, mert nem szeretném, ha a gyereknek vagy a férjemnek később rossz lenne. ”

Válasz: Természetesen az a szerencsés helyzet, ha az anya és az apa – vagy a leendő anya és apa és egyetértve döntik el, hogy akarnak- e gyereket és mikor, illetve hogy akarnak-e még gyereket vagy gyerekeket és milyen időközönként. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy a fontosabb döntés az anyáé. Nemcsak mert testi értelemben az anya vállalja a gyerek kihordását, hanem azért is, mert a szülést követő években általában mégiscsak az anya számára jelenti a gyerek léte a sokkal nagyobb kötöttséget, az életmód és életvitel teljes megváltozását évekre, de esetleg évtizedekre is. Az apáknál gyakran tapasztalja az ember, hogy „nem akart” gyereküket születése után hamar elfogadják, sőt esetleg éppen ez a nem akart lesz a kedvenc gyerekükké; míg viszont sajnos az is előfordul, hogy feleségüket szülésre, sőt esetleg több egymást követő szülésre beszélik rá, de aztán nem sokat törődnek a gyerekekkel, esetleg egy idő után magára hagyják az egész családot, anyát és gyerekeket.

Egyszóval: szerintem az ilyenfajta kérdésekben mindig az anyának kell döntenie végül, arra a bizonyos belső hangra hallgatva. Fontos, hogy az anya egyetértsen saját döntésével, mert csak ez adja meg a kellő lelki nyugalmat és testi jóérzést már a terhesség, majd a szoptatás idején is.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a gyereknek feltétlenül szüksége van-e testvérre – ismerjük a sokféle közmondást arról, hogy egy „gyerek nem gyerek” és így tovább – azt kell mondanom, hogy tapasztalatom szerint nem okoz valamiféle végzetes károsodást a gyereknek, ha egyetlen gyerek. Más nehézségekkel fogja szembetalálni magát, mint a testvérsorsban élők és mások lesznek az előnyei is egyetlenségének.

Nők Lapja 1995/37. (Forrás: Nők Lapja archívum)

Kiemelt kép: Fortepan / Nagy Gyula