Az orvostudományok doktora, világhírű genetikus, aki nyugdíjasan is a magzatok megmentésén fáradozik. Otthon nagypapa. Épp most cserélt helyet a lányáékkal, hogy a két gyerekkel – Julcsival és Danival – kényelmesen elférjenek. Övék lett a kisebbik lakás, ahol ketten élnek a feleségével.

Professzor úr, nekem a genetika olyan, mint a sci-fi. Csodálattal tölt el, de nem igazán értem. Elmagyarázná?
Megtettem a tévéműsoraimban és a könyveimben. Szerénytelenség nélkül állíthatom, úgy tudom ismertetni a genetika fantasztikus eredményeit, hogy talán meg is értik. Hazai ismertségemet főként ennek köszönhetem. Jóllehet, nem ez a főhivatásom, hanem az, hogy minél több egészséges kisbaba szülessen.

Az ön érdeme is, hogy a világon elsőként nálunk vezették be a családtervezési tanácsadást. Hány gyereket tekinthet – tudományos értelemben – a sajátjának?
Évente háromezer pár fordult hozzám tanácsért, vagyis huszonöt év alatt hetvenötezer. Arra is rájöttünk – nagy meglepetés volt -, hogy mi okozza az újszülöttek egyik leggyakoribb fejlődési rendellenességét, az úgynevezett nyitott gerincet és agyhiányt. Egy méreganyag, amely a táplálékok – fehérjék – lebomlásával keletkezik. A méregtelenítésért felelős enzim egyszerűen nem működik kifogástalanul az emberek több mint a felénél.

Vagyis sok nő felkészülhet arra, hogy valamilyen baja lesz a gyerekének?
Már ennek is van ellenszere, a magzatvédő vitamin. Nem a mi találmányunk, de mi bizonyítottuk be a világnak, hogy működik. A gond az, hogy a rendellenesség a magzatfejlődés tizenötödik napján kezd kialakulni, és mire nyilvánvalóvá válik a terhesség, már elkésünk a folsavval, amelyet a fogamzás előtt kellene bejuttatni a szervezetbe.

Úgy tudom, hogy Amerikában már négy éve elrendelték a folsavas kenyerek árusítását. Nálunk miért nem?
Ezt ne tőlem kérdezze! Holott évente négyezer csecsemő születik súlyos rendellenességgel, és ebből ezerháromszázat így meg lehetne menteni. Ezért kapok frászt, amikor nem erről faggatnak az újságok, hanem a klónozásról.

Pedig épp azt akartam megkérdezni, mit gondol arról, hogy már klónozott magzat kihordására is akadt vállalkozó?
Megértem, hogy a nők bármire hajlandók a gyerekekért. Akár arra is, hogy klónozás révén teljesüljön ez a vágyunk. Az embermásolást azonban őrültségnek tartom. Nálunk ennél sokkal reálisabb veszély, hogy minden ötödik fiatalember, aki gyereket szeretne, szinte nemzőképtelen, és minden második férfi impotens, vagy szexuális zavarokkal küzd.

Csak nem mi nők vagyunk az okai, a férfiak nemzőképtelenségének?
Közvetve. Az amerikaiak ugyanis ezt a női fogamzásgátlók használatával magyarázzák, amelyek lebomlanak, és a vizelettel bejutnak a csatornán keresztül a természetes vizekbe. A vizet ugyan tisztítják, de a női hormonok kiszűrésére még nem gondoltak. Ennek következtében most mindenki női hormonnal telített vizet fogyaszt. A haltenyésztésben is megfigyelték, hogy egyre több fiú hal lesz hermafrodita és az aligátoroknak is kezd „összemenni” a férfiassága.

Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? – kérdezi nemrég megjelent könyvének címében is.
Sohasem írtam verseket. De amikor nyugdíjba mentem, abban reménykedtem, hogy végre a hobbimnak élhetek, és megfejthetem a „géniuszság” titkát. Hat éve, nyári szabadságom alatt fogtam hozzá a legnagyobb magyar költők családfa-elemzéséhez. A „géniuszság” lényegében olyan genetikai adottság, amely nem örökölhető és nem örökíthető: derült égből csap le, villámcsapásként.

Ezért mondják a zsenikről, hogy őrültek? 
Csak másképpen jár az agyuk, ezért nehezen elviselhetők, de nem őrültek. Jelenleg a magyar származású Nobel-díjasokról írok, és néhány dilemmámból feltehetően komoly vita is lesz.

Nem ez lenne az első eset, hogy kihúzza a gyufát.
Ezt már akkor megtettem, amikor a genetikát választottam élethivatásomul. Abban az időben ez bűnös dolog volt.

Sokan ma is annak tartják. Tart-e a génmanipulációktól?
Harmincezer génünk van, abból tizenkétezer foglalkozik a központi idegrendszerrel. A személyiségünkkel. Ezen belül négyezer az értelemmel. Egy gént esetleg lehet manipulálni, de négy- vagy tízezret? Szó nincs róla!

Az unokái milyen géneket örököltek?
Annyi biztos, hogy a génjeim 25 százalékát hordozzák, de nem ez a legfontosabb. Inkább a csodálatos sokszínűségük. A legidősebb, Boni olyan fantasztikusan főz 12 éves korában, hogy a tortáit már megveszi egy étterem. Marsi fantasztikus komputeres, Dani a legérzékenyebb. Jaksival most éppen nem vagyunk jóban, mert ritkán találkozunk, Julcsi az egyetlen lány-unokám, tipikus nő. Egyébként a négy fiú után már nagyon vártam, hogy mikor jön már az a lány. Nálunk azt is kevesen tudják, hogy ma már megválasztható lenne a születendő gyerek neme, Ausztráliában ez már megengedett. De a leglényegesebb, hogy egészségesek legyenek!

 Nők Lapja 2002/21. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Fortepan / Urbán Tamás