Szabadtéri előadások nézőterén ülve évről évre felötlött bennem a gondolat: mennyi munka, energia és hit van ezekben a produkciókban, és három-négy előadás után eltűnnek a nyárral. Az idén szerencsére egyre több színész, rendező, igazgató interjújában hangzik el, hogy a produkciókat ősszel „beviszik ” a színházba, ezzel hosszabbítva meg a darabok tiszavirág életét.

Pécsett a Barbakán bástyában láttunk olyan balett-estet, amelyért nagy kár lenne, ha eltűnne a nyárral. Eck Imre bibliai témára, a Lót lányai történetre készített koreográfiát. Tragikus, szép balett Eck Imre új műve, melyben az apa szerepét ő táncolja robosztus erővel, a két lányt Bretus Mária és Paronai Magdolna kifejező, nagy drámaisággal. A bástya asztalnyi színpadára fojtó keleti hangulatot, erotikát, bűnt táncol a három nagyszerű művész, s az elrettentő történet, az apa-lánya szerelem az ő értelmezésükben döbbenetes tragédiává lényegül át.

Korniss Péter felvételei 

Kevésbé sikerült produkció a Villányi Szoborpark „Rezek” című matinéja. Kamaraszínpadra való kisegyüttes került ki a villányi dombvidék hatalmas panorámájába, melynek végtelenségbe tűnő látványában elvész a balett négyes. És talán nem is ez az előadás legnagyobb hibája. A koreográfiái ötletek is eléggé vékonykák, bár feltétlenül kedvesek. A Pécsi Nevelők Háza Rézfúvós Kvintettje az árnyéktalan színpadon igyekezett a forróság ellenére tisztán játszani a reneszánsz és modern rézfúvós zenéket, a Bretus Mária— Körmendy László, Paronai Magdolna—Bauer József kvartett is megkísérelte gesztusokkal, mimikával pótolni a koreográfiái gyengeségekét, de Hetényi János műve így is vérszegény maradt ezen a helyszínen. Zárt térben, kis helyszínen feltétlenül jobban érvényesülne a produkció humora, amelyre főként a balett műfajában nagy szükség lenne.

Korniss Péter felvételei 

Maradéktalanul kellemes élményt viszont a Szabadtéri Táncszínen felújított Nyári este. Eck Imre Kodály Zoltán egyik leglíraibb muzsikájára, a Nyári estére készített koreográfiát, melyet a centenárium tiszteletére ismét színpadra állított. Kodály 1906-ban írta művét, melyet két előadás után „sutba dobott ” — mint írja. Később a világnagyság, Arturo Toscanini inspirációjára átdolgozta. Az új változatot 1930-ban mutatták be New Yorkban Toscanini vezényletével.

Miről is „szól” ez a muzsika? A partitúra előszavában ezt írja róla Kodály: „A címe csak annyit jelent, hogy valamikor nyári estéken fogant meg, aratásos búzatáblák közt, az Adria fodrozódása mellett. Meg ­ hagytam emléknek.”

S ennél az emléknél nem is törekszik többre Eck koreográfiája. Végtelenül tiszteli a zenét. Éppen ezért: ennél finomabb, zenéhez simulóbb, tisztább koreográfiát ritkán látni! Olyan egyszerű és egyszerűségében olyan fennkölt, hogy csak meghatva lehet nézni a koreográfusnak és táncosainak munkáját.

A Kodály-est második darabja a Cselló-szonátára komponált duett, melyet Bretus Mária és Hetényi János táncolt. A férfi-nő kapcsolat végletekig kiélezett helyzetei, az idegek és érzelmek gyilkolása ez a produkció, sok vitatható erénnyel, hibával, hatással.

A Kodály-estet a szintén felújításként előadott Fölszállott a páva című balett zárja. Kodály művéről talán nem érdektelen megjegyezni, hisz oly sokat idézett-emlegetett zene ez, hogy a híres amszterdami Concertgebouw zenekar ötvenedik évfordulójára készült. Ady Endre versét Kodály már korábban feldolgozta férfikarra, s akkor, amikor 1939-ben ismét a magyarság hangját kellett hallatnia a világ előtt, nagyzenekari művet készített belőle. A „Pávában” az ősi magyar ötfokú népdal egye ­ sül a modern költészettel klasszikus zenei, variációs formában.

Korniss Péter felvételei 

A Pécsi Balett előadásának dicsérendő nagy erénye, hogy nem táncolja „halálra” a zenét, hanem élni hagyja, érvényesülni engedi, követi és nem táncának alárendelni. Így kettős élményben részesül a közönség: hallja is és látja is Kodály zenéjét. Eck tartózkodik mindenfajta bombasztikus, hatásvadász megoldástól, s ettől lesz Kodály-estje hiteles, ­elegáns, igazán puritán és alázatosan Kodály.

Végezetül csak hangos gondolkozásként: nem lehetne a jól sikerült nyári estéket „cserélni?” Évről évre másutt bemutatni, eljátszani a szabadtéri színpadok produkcióit? Így országosan ismertekké lennének olyan előadások, melyek nyáron (de talán télen is) kis létszámú közönségre korlátozódnak.

Erőss Ágota

Nők Lapja 1982/29. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Fortepan / Szalay Zoltán / Színház tér, Pécsi Nemzeti Színház. Eszmélés című balett (Lendvay Kamilló zenéjére) a Pécsi Balett előadásában