„A csók kimegy a divatból”, terjedt el néhány évvel ezelőtt a tudományos körökből származó, meglepő megállapítás. „2010-ben már egyáltalán nem fognak csókot váltani” – hangzott a lesújtó jóslat. Az újabb vizsgálatok azonban reményt keltőek, kitűnt, hogy az emberek – legyenek bármilyen korosztályhoz tartozók – többet csókolóznak, mint valaha. Münchenben a Racionális Pszichológiai Társaság kétezer, 16-61 év közötti férfi és nő részvételével reprezentatív felmérést végzett – adja hírül a Quick magazin. Megállapították; 1988-tól emelkedett a csókok száma, naponta átlag 3,2 gyengéd és 1,3 szexuális csókot váltanak a partnerek, hetente néggyel többet, mint a 80-as évek derekán. Azt is tudni vélik a „csókológusok”, hogy az emberek manapság ötletgazdagabban csókolóznak.
Ádámmal és Évával kezdődött? A Paradicsomban élő első emberpár „fedezte fel ” a csókot? Mindenesetre az első csókkal az Úr lehelt életet Ádámba. Az ősember életmódját tanulmányozók érdekesen vezetik le a csók eredetét. Desmond Morris angol magatartás-kutató, „A meztelen majom” című könyv szerzőjének nézete szerint, „a csók eredete az anyagi gondoskodásra vezethető vissza, a mama megcsócsálta a táplálékot, s úgy adta azt a kicsinyének. A szopást követően ily módon szájtól szájig kontaktus alakult ki. Felnőtt korban a csók szeretetteljes aktussal asszociálható, meghitt kapcsolatot jelent”.
Platon (i. e. 427-349-ig) görög filozófus, a csókot „a lelkek cseréjének ” nevezte. Emlékezzünk csak a mesére: a deli herceg az örökre elaltatott Csipkerózsikába csókjával „lehelt lelket ”.
Az ókori népeknél eredetileg mágikus, majd vallási cselekedet volt a csók. Kínában, Indiában, az emberiség nagyobbik részénél nem dívik ez a szokás. Például a malájok, a lappok üdvözlésként az orruk összeérintésével vagy ölelkezéssel és egyéb módon „pótolják ” a csókot.
Feledhetetlen csókjelenetek
Hollywood a csókok álomvárosa. Komputerrel talán ki lehetne számítani, hogy a film fővárosában egy évszázad alatt hány csókot váltottak…
A színpadi és filmcsókok nem igaziak, bár olykor ez is előfordul. Amikor a gyönyörű Lauren Bacall először játszott együtt Humphrey Bogarttal, a csókjelenet után megjegyezte: „Ez jó, rögtön ismételjük meg!” Bogie szívesen engedett a kérésnek és hamarosan feleségül vette partnernőjét. Boldog házasságuk Bogart 1957-ben bekövetkezett halálával fejeződött be.
A legromantikusabb, a legszebb csók, az Elfújta a szél című, örökifjú, milliókat vonzó filmben csattan el. A rendező úgy állította be Clark Gableet és Vivien height, hogy a nézők szívét heves dobogásra ingerelje. Azt már kevesen tudják, hogy Scarlett, azaz Vivien Leigh, nehezen viselte el partnere közelségét, mondván: „Gable-nek büdös a lehelete”.
A csókok közül a legédesebb talán a tiltott csók. A Tövismadarak című regény és film szerelmespárja egy katolikus pap és egy farmerlány. Richard Chamberlain és Rachel Ward összebújásai annyira felkavarták a nézők érzelmeit, a lopott csókokat oly természetesnek tartották, hogy ismét előtérbe került a cölibátus – a papi nőtlenség – oly sokat vitatott kérdése.
Az isteni Greta Garbo A kaméliás hölgy nagy szerelmi jelenetében önmagát is felülmúlta. Harminc évvel e film forgatása után Robert Taylor még mindig e csók varázslatát emlegette.
Nem kell azonban ilyen messzire visszamenni az időben, a Pretty Woman 1990-es filmcsókját minden földrészen emlegették. Richard Gere és Julia Roberts remekelt, újra divatba hozta a romantikát.
Mióta csak filmet gyártanak – s ennek immár több mint száz éve – a közönséget és a kritikusokat izgatja és irritálja a felvevőgép előtti csók. A filmtörténelem feljegyezte, hogy 1896-ban, a Varieté-Színházban vettek fel először csókjelenetet. A négyperces némafilm, melyben Mary Irvint szájon csókolja John C. Rice óriási vihart kavart. „Úgy élik ki vágyaikat, mint a jószág az istállóban ” – tiltakoztak az erkölcscsőszök.
A cenzúrától való félelem miatt a színészek többnyire csak mímelték a csókot. Míg aztán 1953-ban Burt Lancaster és Deborah Kerr szenvedélyes, nagy csókolózási, szerelmi jelenetet mutatott be. A botrány nem maradt el, de a csóktabu örökre megtört.
1980-ban Jack Nickolson és Jessica Lange , a Postás kétszer csenget című filmben minden eddiginél tovább ment. A konyhaasztalon lejátszódó vad csókolózási, szeretkezési aktussal minden korábbi határt átléptek. A filmcsókjelenetek mestere, a zseniális Alfred Hitchcock Cary Grant és Grace Kelly szerelmi jelenetét A nizzai háztetők felett című filmben öt percig tartó csókolózással tette még izgalmasabbá. Nemcsak a nézők lélegzete állt el… Grant és Kelly a magánéletben is egymásra találtak.
Váratlanul érte a csapás Hollywoodot, amikor AIDS-ben meghalt Rock Hudson, a legnépszerűbb sztárok egyike, vadnyugati, gengszter és egyéb történetek hőse, „az ideális amerikai férfi ” , akiről kiderült, hogy nem is olyan „ideális férfi ” , ugyanis hidegen hagyta őt a szebbik nem. Ez mit sem változtat a tényen, hogy filmjeiben a szerelmi jelenetek, a szenvedélyes csókok tökéletesen meggyőzőek. Hollywoodban kitört a pánik, a halálos kór a színészek között rettegést keltett. Hány HIV-vírus-hordozó kollégánk lehet és főként kik azok? – kezdték firtatni. Nem elriasztásul, de jó, ha tudjuk, hogy az AIDS-től függetlenül is, minden egyes csókban állítólag 250 bacilus van…
A múzsa csókja
Szerencsés, akit homlokon csókol a múzsa…
Rodin híres szobra, A csók, a nagy francia művész legismertebb, legcsodálatosabb alkotásai közé tartozik. A hideg márvány áttüzesedik, a mezítelen, gyönyörű fiatal párt összeforrasztja a csók. A kompozíció a szerelem szimbólumává vált.
Gustav Klimtnek, a bécsi szecesszió mesterének csókja a gyöngédség és a vad szenvedély csodás összeolvadása.
A szerelmi líra is „csókokkal teli ”. Költőink közül talán Ady verseiben legtöbb a csók. „Csókolj, Lédám, semmivé csókolj… ” , „Mindig csókoljon, egyformán szeressen: / Könnyben piszokban, szenvedésben, szennyben… ” , „Ha szájam csókra csücsörítem, / Ha csók-vágy nélkül is csókot esdek / Heléna, …akkor is téged kereslek”.
„Minek nevezzelek, / Ha ajkamon ér ajkadnak lángoló rubintköve ” – csodálatos Petőfi-vallomása is, akárcsak József Attila egyszerű szavai: „Aki majd főz és csókol is, / kerül majd egyszer asszony is… ”
A csók lehet édes és forró, az el nem csókolt csók keserű és fájó. A szakértők szerint a csókolózás meghosszabbítja az életet.
Kívánjunk tehát egymásnak hosszú életet.
Szilágyi Éva
Nők Lapja 1993/1. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images
