A korall neve hallatán nem ritkán a színpompás, gyönyörű és sajnos egyre fogyatkozó korallzátonyok jutnak eszünkbe. Bár a korallzátonyok pusztulásáért leginkább a környezetszennyezés okolható, kétségtelen, hogy a virágállatok dísztárgyként való gyűjtése, azaz a korall kitermelése is hozzátesz a problémához.
Amióta ember az ember, szereti ékesíteni környezetét és saját magát – például olyan szerves anyagokból készült ékszerekkel is, mint a gyöngy, különböző állatok csontjai, a borostyán vagy az éppen szóban forgó korall.
Ráadásul ezeknek az anyagoknak néhányan mágikus erőket is tulajdonítanak. Alább a Nők Lapja archívumából Izing Klára cikkét közöljük, melyben összeírta, milyen különleges képességekkel szokás felruházni a korallt, és milyen egészségi előnyöket remélnek viselésétől bizonyos kultúrákban.
Figyelem, a fent leírtak fényében ajánljuk, hogy, ha már mindenképp korallt szeretnél viselni, vásárolj másodkézből!
Nők Lapja 2004/30: A korall mágikus ereje
A korallok a tengerparti üdülőhelyek kötelező ékszerei, a nyár legdivatosabb kiegészítői. Az opálosan csillogó nemeskövek azonban nemcsak gyönyörűek, hanem úgy tartják, hogy mágikus erővel is rendelkeznek.
A korall a legrégebbi nemeskő, hiszen évezredek óta ékesíti vele magát az ember. Keletkezése körül számos mítosz kering: az antik görögök azt gondolták, hogy ha a medúzák véres könnyei a tengerbe hullnak, kövekké válnak.
Termékenységet hozó ékszer
Az ókori rómaiak a legnemesebb tengeri gyümölcsnek nevezték a korallokat, Kleopátra és kortársnői esküdtek rá, hogy csillapítják a vérzést, enyhítik a mérges rovarok csípését, és javítják a vérkeringést. Paracelsus, a középkor híres tudósa a korall ritka tulajdonságáról írt feljegyzéseiben, miszerint, ha a viselője megbetegszik, a lánc nyomban elszíneződik – és ahogyan gyógyul, úgy nyeri vissza a korall a színét.
A mediterrán országokban még ma is a termékenység szimbólumának tartják a tengeri virágállatkák gyermekeit. Az asszonyok a meddőség ellen viselik, illetve, ha gyermekáldásra vágynak, talizmánként a nyakukban hordják. Dél-Olaszországban a korallok védelmeznek a gonosz erőktől.
A csendes-óceáni szigetvilág lakói öröm- és szerencsehozónak tartják őket. A japánok a vizek mélyéből származó korallokból nemcsak vértisztító tinktúrát állítottak elő, hanem a belőlük készült amulettekről azt tartják, hogy megakadályozzák az életműködés romlását, és megállítják az öregkori szenilitást.
Tengeri szerelmi történet
Majd’ háromszáz évvel ezelőtt Jean-André Peyssonnel francia orvos megállapította, hogy a korallok sem nem növények, sem nem kövek, hanem a tenger olyan állatkái, amelyek népes kolóniákban élnek.
Később rájöttek, hogy ezek a kolóniák többnyire csak férfi- vagy csak női közösségekből állnak.
Minden közösség kiküldi egyedeit a tengerbe, amelyek az ellenkező nemű párjaikat keresik. Miután egyesülnek, körülbelül harminc nap múlva az embriókból lárvák lesznek. Majd tíz további napra van szükség, amíg a korall-lányok és -fiúk elválnak, hogy új lakóközösséget – korallcsoportot – alapítsanak.
Hódít a bikavér és a lazac
Aki tengerparton nyaral, az fantasztikus korallválasztékkal találkozhat. Korzikán, Tunéziában, Törökországban a bikavérvörös korallok a népszerűek. Dél-Olaszországban és a horvát tengerparton a narancsvörös árnyalatok hódítanak. Egyiptomban a lazacszínű korallból van több. Ázsiában a fehér foltos, világos rózsaszín és a cseresznyepiros változatból gazdagabb a kínálat. Azért itthoni boltokban is igazán szép példányokhoz juthatunk…
Jó tudni
- Korallt mindig nappali fényben vásároljunk, így tudjuk a legjobban eldönteni, hogy illik-e az árnyalata bőrünk, szemünk és a hajunk színéhez!
- A koralloknak levegőre van szükségük a lélegzéshez, ezért ne tartsuk a fiókban vagy dobozban, mert megfulladnak, és elveszítik különlegességüket!
- A hajlakk, a testápoló és a parfüm tönkreteheti a korallokat. Semmi esetre se mártózzunk meg a fürdőkád illatos habjában, mert a csodálatos virágállatkák kifakulnak, és mattá válnak.
- Ha a korallt megvettük, akkor viseljük, mert így őrzi meg a szépségét!
I. K.
A Nők Lapja-archívum további cikkei a link alatt elérhetők.
Nők Lapja 2004/30. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images