Mindig szívesen fogadjuk olvasóink leveleit – még akkor is, ha kifejezetten megrázó vagy felháborító eseményekről szólnak. Azzal, hogy megosztjuk egymással történeteinket, nemcsak arra ébredhetünk rá, milyen sok a közös bennünk, hanem akár segíthetünk is egymáson, tanulhatunk más hibájából vagy túlzott jóhiszeműségéből. 
Csak az utóbbi néhány évben az alábbi írások érkeztek szerkesztőségünkhöz:

• „Utálnak, mert fiatalabb vagyok náluk” – Olvasói levél az ageizmus másik oldaláról
• „Nem a bajban, hanem az örömben ismerszik meg az igaz barát” – Olvasói levél
• „Nővéremmel költözött össze a férjem: hülye vagyok, ha megbocsátok?” – Olvasói levél
• „Az életben maradáshoz nem kell a szex: a férje is ki fogja bírni” – Olvasói levél
• „A gatyánk is rámegy mások lagzijára” – Olvasói levél a költséges esküvőkről

Alább egy olyan cikket közlünk a Nők Lapja archívumából, amelyben olvasóink sarlatánokkal való tapasztalataikról meséltek. Bízunk benne, hogy ma már kevesebben esnek áldozatául hasonló csalásoknak!

Nők Lapja 2004/44: Sarlatánok pedig vannak!

Néhány hete, A bizalom vámszedői című cikkünkben, majd az auralátásról szóló írásunkban arra kértük olvasóinkat, írják meg, ha úgy érzik, álgyógyítók áldozataikká váltak. Folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket – néhány esetet a későbbiekben részletesen is bemutatunk majd –, addig is közreadunk egy összeállítást az olvasói levelekből.

„Igazi” parafenomén

„Harmadik szülésem után, tizenöt évvel ezelőtt kezdődött az egészségügyi kálváriám. Azóta küszködöm derék- és gerincfájdalommal. Mivel jól tűröm a fájdalmat, a legtöbb orvos sokáig nem vette komolyan panaszaimat. A természetes gyógymódok felé fordulva igyekeztem visszaszerezni a reményt. Előadásokra jártam, jobbnál jobb csodaszereket és módszereket próbáltam ki, szakértőkkel konzultáltam. Szinte valamennyi módszernek volt pozitív hatása, de mind sok pénzbe került, és egyik sem hozott tartós eredményt.

A véletlen úgy hozta, hogy amikor már nem kerestem újabb gyógyítókat, akkor találkoztam egy »igazi« parafenomén természetgyógyásszal. Alig kezdtünk beszélgetni, sorolta a betegségeimet, melyik testrészemnél vannak gondok (volt néhány nőgyógyászati műtétem), hol, mitől fáj. Gyakorlatilag mindent eltalált, még azokat a bajokat is, amelyekről én se tudtam. Mintha belém látott volna. A fiammal közösen kezdtünk el hozzá járni, mivel neki is vannak egészségügyi problémái, és nélküle nem tudtam volna kifizetni a kezelések árát.

Állapotfelmérés, csontkovácsolás, szellemsebészet, akupunktúrás kezelések, javasolt étrend-kiegészítők, Dávid-csillag az ágyam alá, méregtelenítő mézes kezelés, tanácsadás…

Mindez kedvezményes áron is egyhavi bérnek megfelelő összegért. Nem is lenne sok, ha most táncolva mondhatnám: meggyógyultam.
Nos, nem gyógyultam meg! A természetgyógyász előre megmondta: egy darabig rosszabb lesz, mint volt. Igaza lett, már felkelni is alig tudok. Az ő tudománya sem ért semmit! Hogyan hihetek ezután annak, aki azt mondja, meggyógyít?”
Egy középkorú nő, aki szeretné élete második felét élni, és nem végigszenvedni

Mindenkinek ugyanazok a szerek

„Azért jelentkeztem be egy vizsgálatra, mert a körmeim formátlanok lettek, mindegyik úgy nézett ki, mintha le akarna válni az ujjamról, szinte már semmi nem tartotta őket. Egy életmódházba mentem el, egy nagyon kedves idős úrhoz. Elővette a »varázspálcáját« függőlegesen, fentről lefelé végighúzta előttem, és valójában semmi extrát sem állapított meg. Annyit mondott, hogy hány százalékosan működik a tüdőm, a szívem stb.

Vesehomokom van, de alapvetően jól működik a szervezetem. A vállaimban stresszt érez, ezt masszázzsal lehetne enyhíteni. Meg is masszírozott, egy kellemetlen szagú, de valóban lazító hatású kenőccsel. Ezután kezdte előszedegetni a táskájából a gyógyhatású készítményeket, én csak azt láttam, hogy összegeket ír egy lapra. Tizenhétezer forintnál állt meg a számla. Ennyit kellett fizetnem az immunerősítőkért és a kezelésért.

Az utolsó páciens voltam, a természetgyógyász meg is jegyezte, hogy elfogytak a pirulái. Lopva kifigyeltem a füzetét, mindenkinek ugyanazokat a szereket adta, ugyanannyiért! Gyakorlatilag semmilyen egyedi problémát nem orvosolt! Az ár azért is meglepett, mert előtte azt ígérték, ötezer forintba kerül majd az egész. Mindenesetre elhoztam a sok vitamint, lelkiismeretesen be is szedtem, de a körmöm még mindig ugyanolyan!”
Egy nyíregyházi olvasó

Bioenergia-átadó gép

„Szívbetegségem miatt mentem el a környék egyik sztár természetgyógyászához. Vittem magammal a férjemet is, akinek »mindene fájt«, folyton általános rosszullétre panaszkodott. A »szakember« ingával diagnosztizált, azt mondta, nekem nem megfelelő gyógyszereket adtak az orvosok, az egyikre kifejezetten rosszul reagál a szervezetem, azt ne egyem tovább. Helyette adott teakeveréket.

A férjemnél energetikai gondokat diagnosztizált.

Ezután mindkettőnknek adott energiát. Ehhez egyenként egy kezelőágyra kellett feküdnünk, miközben ő a fejünk mellé állt. Csukott szemmel csak annyit éreztem, a kezét mozgatja a testem fölött, közben álmosító hangon mormolt maga elé: »egyre forróbb a teste, érzi, ahogy a gyógyító energia áramlik belé…« Valóban éreztem, ahogy forrósodom.

A természetgyógyász szerint még legalább tíz kezelésre van szükségünk, de mivel mindkettőnknek kell bioenergia, jobban járunk, ha megveszünk tőle egy speciális bioenergia-átadó gépet. Ezt az ágyunk mellé tesszük, és miközben alszunk mellette, feltölti az energetikai rendszerünket. A szerkezet ára (amely csak egy kupac réznek tűnt) százötvenezer forint! Igaz, a kezelésért is majdnem húszezret otthagytunk.

Azóta sem jártunk a természetgyógyásznál, de kórházban már voltunk, a férjemről kiderült, hogy bélrendszeri problémák okozták a rossz közérzetét. Panaszai elmúltak, miután rendesen kivizsgálták a kórházban. Megkértem a háziorvosomat, adjon másik gyógyszert a szívemre, mert ebben már nem bíztam, de a gyógyteákban sem. Azóta én is jól vagyok.”
Gizella, Szombathelyről

El akarták szakítani a családtól

„Huszonegy éves volt a gyerekem, amikor – három éve – bekerült egy ezoterikus körbe, és megismerkedett egy »kineziológussal«, aki hipnózisban visszavitte őt az előző életeibe. Rendszeresen hipnózist alkalmazott a gyereknél (ezt a módszert egyébként csak olyan orvos vagy pszichológus alkalmazhatja, aki elvégezte a Magyar Hipnózis Egyesület vagy az Integratív Pszichoterápiás Egyesület hipnoterápiás képzését! – a szerk.), és közben olyan dolgokat »látott«, hogy az őseink bűnözők voltak, és legjobb lesz a gyereknek, ha elszakad tőlünk.

Közölte vele, hogy elátkozott a családja, ezért új szülőket jelölt ki számára helyettünk!

Elültette benne a gyűlöletet, és a gyereknek némasági fogadalmat kellett tennie: nem szólhatott hozzánk. Nem tudtam, mi a baj, azt hittem, belehalok a fájdalomba, mert éreztem, ahogy eltávolodik tőlünk a gyerek. Aztán a »gyógyító« jógát is tartott, majd utána »elvonulásokat« szervezett a tanítványainak – napi tízezer forintért – ahol aztán igazi agymosást kaptak. Az imádságuk-mantrájuk szerint »akkor jön el az igazi boldogság, ha már meggyűlölted a szüleidet és a testvéreidet«. Tehát a »mester« már szektavezető is lett…

Azt hittük, elveszítjük a gyerekünket, azután szerencsére párra talált, és elszakadt ettől a közösségtől, visszatalált a normális életbe.

Mostanában mesélgeti el az élményeit. Három éven át az összes fizetését odahordta, ez volt a hiszékenység ára. Szerencsére visszatalált hozzánk. De mi lesz a többiekkel, akiket – talán – végleg elszakítottak a családjuktól, akik ma is járnak az »agymosásra«? Ha gondolják, néhány hónap múlva, amikor már távolságtartással tudok visszanézni a történtekre, fotóval is vállalom a történetemet a Nők Lapjában.”
Sz. Zs., Budapest
Összeállította: Fejős Éva és R. Kövér Balázs

A Nők Lapja-archívum további cikkei a link alatt elérhetők.

Nők Lapja 2004/44. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images