1992. november 20-án gyulladt ki a Windsori kastély. Aki még nem emlékezhet rá az életéből, az minden bizonnyal A korona című sorozat ezen eseményeket bemutató epizódjából kiolvashatta, mekkora megrázkódtatást okozott a tűzeset a királyi családnak és az alattvalóknak egyaránt. De az 1992-es évben (amikor egyébként Erzsébet „rubinjubileumát” ünnepelték volna: ekkor már 40 éve ült a trónon) ezen kívül is számos tragédia sújtotta az uralkodói családot. Az azóta „annus horribilis”, azaz „szörnyűséges év” néven emlegetett esztendőben:
- Január 18-án fény derült Sára yorki hercegné és Steve Wyatt texasi olajmágnás titkos viszonyára;
- ennek következtében március 19-én Sára el is vált András yorki hercegtől;
- ahogyan Anna brit királyi hercegnő is Mark Phillipstől április 23-án;
- június 7-én megjelent Andrew Morton Diana igaz története – saját szavaival című botránykönyve;
- augusztus 20-án topless, illetve igen túlfűtött nyaralási fotókat publikált a sajtó a frissen elvált Sára yorki hercegnéről és akkori partneréről, John Bryanről;
- augusztus 24-én kiszivárgott Diana és akkori partnere, James Gilbey egyik, szintén meglehetősen intim telefonbeszélgetése.
Mindennek „megkoronázása” volt a novemberi tűz, amelyben az elképesztő anyagi károkon túl a királynő számos pótolhatatlan emléktárgya odalett. Persze, a restaurációs munkát azonnal megkezdték, így 1994-ben már újra lakható volt az épület, ez a legendás kastély, amelynek falai, ha mesélni tudnának… Beke Csilla írását közöljük a Nők Lapja archívumából.
Nők Lapja 1995/4: Windsor meséje
Tűz ütött ki 1992-ben egy novemberi éjszakán az angol történelem egyik legjelesebb épületében, a windsori kastélyban, ami a Buckingham-palota és a skóciai Balmoral mellett a királyi család lakóhelye. Gyújtogatás? Mulasztás? Műszaki hiba? – kezdődtek meg a találgatások. A hivatalos nyilatkozat szerint elektromos zárlat okozta a katasztrófát. A helyreállítás szinte azonnal megkezdődött és tavaly már ismét megnyitották a kastély kapuit a látogatók előtt.
Igaz, a belépőjegyek jóval drágábbak lettek, de hát sokba kerül az épület régi pompáját újra megteremteni.
Azon a szörnyű éjszakán II. Erzsébet angol királynő zokogva figyelte, ahogy a lángok egyre többet és többet igyekeznek felfalni a várból. Életének egyik legfájdalmasabb pillanata volt ez. Hiszen gyermekkorától fogva mindig boldog volt Windsorban, a kastélyban, amelynek alapjait Hódító Vilmos építtette fel a XI. században, s amely évszázadokon át elválaszthatatlan volt a királyi família történetétől.
A mohó zsarátnokot nézve bizonyára végigfutottak előtte legszebb emlékei: a hősies háborús évek, melyeknek zömét ebben a romantikus környezetben töltötte, a séták Fülöppel, hiszen a kapcsolatuk itt kezdődött, valamint a szüleivel töltött esték.
A kastély tehát nemcsak a brit história szimbóluma, hanem Erzsébet életének része is. Ezért hullottak megállíthatatlanul a királynő könnyei, mert úgy tűnt, minden a tűz martaléka lesz, elveszett paradicsom.
Szerencsére azonban Nagy-Britanniában kiváló restaurátorok és mesteremberek vannak, s munkájuknak köszönhetően a XX. század végére a kastély ismét régi pompájában tündököl majd. A tűz pusztította tizenkilenc szoba egyharmadát már helyre is állították, ragaszkodva a megrongálódott korábbi berendezések, műtárgyak stílusához, hangulatához.
A kényszerű rekonstrukció egyben lehetőséget ad az építészeknek arra is, hogy új, „késő XX. századi” megoldásokat alkalmazzanak. Ez talán szentségtörésnek tűnhet egy több száz éves kastély esetében, de nem a Windsoréban, amit uralkodói a különböző korok különböző építészeti irányzatai alapján szüntelenül bővítettek, szépítettek.
Kapcsolódó: Meghan és Harry a windsori kastély kápolnájában esküdtek
Azt a normann várat, amit a mostani elődjének tartanak, Hódító Vilmos építtette 1070-ben. Alapterülete megegyezett a mostaniéval, csak az földből készült. A hely kiválasztásában Vilmost bizonyára egyaránt vonzotta, hogy a környék erdői bőséges vadászatokat ígértek, és az is, hogy jól védhető várat lehetett itt emelni.
Az évszázadokon át egymást váltó uralkodók mindannyian elhivatottságot éreztek arra, hogy a kastélyt átépítsék, kiegészítsék, szépítsék.
II. Henrik, III. Edward, III. Henrik, IV. Edward, VII. Henrik, VIII. Henrik, II. Károly, Anna, III. György, Viktória és IV. György egyformán meghatározó szerepet játszottak az építészeti stílus kialakításában. IV. Edward például elkezdte a Szent Györgyről elnevezett főkápolna építését a XV. század második felében (a munka már VIII. Henrik idejében fejeződött be), míg IV. György a kor legsikeresebb építészét, Sir Jeffry Wyatville-t bízta meg azzal, hogy az egymással keveredő stílusokat – a lehetőségekhez mérten – ötvözze egybe.
Ha ez maradéktalanul kivitelezhetetlen volt is, Wyatville azt azért elérte, hogy a tömör bástyák, széles várfalak és csipkés tornyok együttese harmonikus látványt nyújtson. Manapság Erzsébet királynő és a trónörökös, Károly herceg is a szívén viseli a kastély sorsát, és őrködik azon, hogy a helyreállításokkal is megőrizzék – a hagyományos ízlésnek megfelelő – hangulatát és küllemét.
Windsorról mesélve nem lehet nem megemlíteni azt, hogy itt született meg a világ legrégebbi kitüntetése, a térdszalagrend. Mégpedig úgy, hogy III. Henrik 1348-ban egy győztes hadjáratból hazatérve az alsó udvarban egy harisnyakötőt talált a földön. Miközben lehajolt érte, a kíséretében lévő urak kétértelmű viccelődésbe kezdtek. Ezt hallván a király csak ennyit jegyzett meg:
„Lesz még idő, amikor önök nagyobb elismeréssel beszélnek majd egy harisnyakötőről.”
És megalapította a térdszalagrendet, amelynek lovagjává lenni mindmáig a legmagasabb kitüntetés Angliában.
Kapcsolódó: Vilmos és Katalin a windsori kastély egyik birtokán lakik
A lovagoknak ma is foglalt helyük van a Szent György kápolnában, ahol címereik is láthatók. Az április 24-ei György-nap közeledtével pedig egyházi szertartással és középkori pompával emlékeznek meg nemcsak a kápolna védőszentjéről, hanem a rend alapításáról is.
Amikor a Kerek-tornyon ott leng a királynő zászlaja, az azt jelenti, hogy Erzsébet Windsorban van. És ez egyre gyakrabban fordul elő. Bár hivatalos teendői a Buckingham-palotához kötik, ha csak teheti, péntek estétől Windsorban tölti a hétvégét férjével, Fülöp herceggel. Ám azért a kastély otthont adott már nem egy olyan találkozónak is, amely igencsak nagy hatással volt a történelem alakulására.
Itt fogadta a királynő például az Egyesült Államok akkori elnökét, Ronald Reagant, akit lovaggá is ütött, visszaidézve ezzel letűnt korok hangulatát, amikor III. György Amerikát csupán Anglia „óceán túlpartján lévő gyarmatának” tekintette, ami mostanra viszont jóval gazdagabb és hatalmasabb lett, mint az „anyaország”.
De még ennél is jelentősebb ünnepség volt az egykori Szovjetunió elnökének, Mihail Gorbacsovnak a lovaggá ütése. Ő a felesége társaságában látogatott el a csodálatos windsori környezetbe és hívta meg moszkvai látogatásra a királynőt. A Nagy Októberi Forradalom óta brit uralkodó nem kapott ilyen meghívást. (Az már a politika kiszámíthatatlansága, hogy idén ősszel végül Jelcin elnök látta vendégül Erzsébetet.)
Kapcsolódó: Így furikázott a 95 éves Erzsébet Windsor autóútjain
Annak idején IV. György nem véletlenül fordított olyan nagy figyelmet a kastély rekonstrukciójára. Elhatározta ugyanis, hogy a királyi család még több időt tölt majd ott, ezért otthonossá és kényelmessé kell tenni. Pénzügyminisztere javaslatára parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel a helyreállítás irányítására, s ez a kincstári vagyonból óriási összegeket emésztett fel.
Pótolhatatlan kincseket és művészi alkotásokat hoztak ide, nemcsak a többi angliai kastélyból, hanem szerte a világból. Így például római kori romok kerültek ide Tripoliból, de nem feledkeztek meg az egzotikus növényekről és fákról sem.
A királynő távollétében – a királyi rezidencia kivételével – a kastélyt megnyitják a turisták előtt. Nem akármilyen érzés azokban a termekben sétálni, amelyekben a legismertebb uralkodók, államférfiak fordultak, fordulnak meg. És feledhetetlenné teszik a látogatást az itt látható remekművek is. Festmények Botticellitől Rembrandtig, Rubenstől Van Dyckig, a Belle Epoque falikárpitjai, Verrio freskói, Gibbon faragásai, Adam kandallói vagy Mária királynő fantasztikus játék- és babagyűjteménye.
Erzsébet kedvence a lovasképeiről híres Stubbs olajfestménye.
A királyi família lószeretete közismert, a királynő még ma is gyakran kilovagol Windsorban, a Testőrségi Póló Klubban pedig Fülöp és Károly vívja végeláthatatlan mérkőzéseit.
De hát miért is ne lenne kedves ez a kastély az uralkodócsalád számára? Hiszen a nevük, a Windsor is innen származik.
Beke Csilla
Nők Lapja 1995/4. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: 1992. november 20-án ég a windsori kastély – Fotó: Johnson/Keystone/Getty Images
