Vekerdy Tamás rengeteg hasznos tanáccsal látta el a Nők Lapja olvasóit évtizedeken át. A szülőség leggyakoribb problémái közül sok továbbra sem változott. Így Vekerdy Tamás tanácsai ma is segíthetik a Nők Lapja olvasóit abban, hogy túljussanak a gyereknevelés nehéz időszakain.

Ezúttal egy kétségbeesett édesanya levelét idézzük. Ő azért kéri Vekerdy Tamás segítségét, mert legidősebb kislányuk gyakran dühöng, a földhöz veri magát.

A Nők Lapja olvasójának kérdése Vekerdy Tamáshoz

Három lányunk van, másfél éves korkülönbséggel születtek. A legnagyobb most ötéves. Vele van gondunk. Nem bírunk vele. Ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja, dühöng, a földhöz veri magát. Amúgy jó gyerek, ha kérek valamit, ugrik, hozza, szívesen teljesít minden kérést. De ha ilyenkor valaki megelőzi, vagy csak ajtót nyit neki, már tombol. Vagy például, a legbékésebb hangulatban a lábamon hintáztatom, odajön a testvére, őt a másik lábamra veszem, erre a legnagyobb leugrik és üti-veri magát, kirohan.

A férjem már nagyon ideges, és aggódunk is a gyerekért. Én szégyellem is, ha rokonok vagy barátok vannak nálunk, mert mindig kirobban valami cirkusz. Mi lehet az oka a dühöngésének, mit tehetnénk?

Vekerdy Tamás válasza a Nők Lapja olvasójának

Ez a legnagyobb kislány másfél éves volt, amikor az első testvére született és három, amikor a második. A testvér érkezése úgyszólván mindig komoly próbatétel a legnagyobb gyereknek. Egy ideig egyedül volt, minden figyelem őfeléje fordult. Most nemcsak osztoznia kell a szülők figyelmén és törődésén, hanem azt is át kell élnie, hogy a kicsivel, az újszülöttel sokkal többet foglalkoznak.

Még ő is nagyon igényelné a teljes szülői jelenlétet (úgy három-négyéves koráig). Még csak másfél éves! És aztán a harmadik év. Ez amúgy is nehéz időszak a gyerekek életében, az önállósodás és az ezzel járó dacos akarat, az ezt kísérő szorongások időszaka. Ilyenkor sok gyerek válik – átmeneti időre – dühöngővé, toporzékol, csapkod, a földre veti magát. És a mi leánykánk esetében most érkezik a második testvér. Újabb teher és próbatétel.

Most, amikor éppen több törődést és figyelmet igényelne, megint „kevesebbet” kap.

Ugyanakkor: a lányok hajlamosak arra, hogy ne a másikra támadjanak agresszív dühükkel – féltékenységükkel –, hanem magukat „üssék-verjék”.

Kapcsolódó: Mit tegyünk, ha agresszív a gyerek? – Vekerdy Tamás tanácsai

A kétségbeesett legnagyobb testvért sokszor megvigasztalhatja a szülők fokozott figyelme, odafordulása, olyan alkalmak megteremtése, amikor kettesben lehet anyjával vagy apjával hosszabb-rövidebb ideig, a testvérek zavaró jelenléte nélkül. A fokozott gyengédség, a fokozott törődés, annak hangsúlyozása, hogy a legnagyobb milyen fontos nekünk – mert ügyesebb, okosabb, sokat segít nekünk és rajtunk – a kisebbeknek általában semmit nem árt, de a legnagyobbnak nagyon sokat használ.

Persze lehet, hogy más problémák is meghúzódnak a háttérben. És ha nem, akkor is már nagyon kialakulhatott, szokássá merevedhetett az utóbbi két évben ez a magatartásforma. Ezért a szülők helyében személyesen is felkeresnék egy közeli gyermekpszichológiai-gyermekorvosi szakrendelőt, részletezném a panaszt, és megmutatnám a gyereket.
Nők Lapja 1995/19. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images

Megjelent a Nők Lapja évkönyv bookazine! A linkre kattintva meg is rendelheted!