Vekerdy Tamás rengeteg hasznos tanáccsal látta el a Nők Lapja olvasóit évtizedeken át. A szülőség leggyakoribb problémái közül sok továbbra sem változott. Így Vekerdy Tamás tanácsai ma is segíthetik a Nők Lapja olvasóit abban, hogy túljussanak a gyereknevelés nehéz időszakain.

Mit tehet egy szülő, ha a kamasz gyereke elérhetetlen, el- és bezárkózik? Az egykor kedves, bújós, nyitott gyerekünk egyszer csak pimasz, búskomor, hűvös idegenné válik – ezt nagyon nehéz szülőként megemészteni. Meddig egészséges az eltávoldás és mikor kell segítséget kérni? Az aggódó anyuka levele:

„Kamaszlányom állandóan búskomor. Tizenöt éves. Az iskolába nem szívesen megy, otthon nem beszél. De a barátai közt élénk, felszabadult. Vajon valami baj is van vele, vagy csak a szüleit tünteti ki szüntelen rosszkedvével?”

Vekerdy Tamás tanácsai kamaszok szüleinek 

Nehéz a válasz. Hogy a kamasz szüleivel szemben zárkózottá válik, otthon szótlan, netán „sündisznózik” – minden lehetséges tüskéjét kifelé mereszti – ez még természetes állapot is lehet. A kamaszkor feszültségek és változások velejárója. Iskolába se szívesen megy, talán a tanáraival is elégedetlen, esetleg kimerült, fáradt – kamaszkori „fiziológiás lustaságban” szenved. (Vagyis élettani alapja van annak, hogy olyan tétlen, heverésző, netán sokat alvó lesz újra, ha teheti.)

Kapcsolódó: Túlélőtippek Vekerdy Tamástól – Teljesen természetes, ha a kamasz kezd eltávolodni

Hozzátehetnénk: lám, barátai közt élénk, felszabadult – látszik, hogy a kamaszodáson kívül voltaképpen semmi baja. Lehet, hogy így van. Az is lehet azonban, hogy az elégedetlenség – a szüleivel, a családi hangulattal, az önmagával való elégedetlenség – gyökerei mélyebbre nyúlnak, és ez az elégedetlenség hosszabb-rövidebb ideig tartó depresszív állapotot idéz elő, amelyik aztán teljesítményzavarokat, később esetleg evés- és alvászavarokat is okozhat.

 A kamaszok hangulatát, nyitottságát az otthoni atmoszféra is meghatározza (Illusztráció: Getty Images)

Ebben a rosszabbik esetben is előfordulhat, hogy ideig-óráig más környezetben, barátai között jobban érzi magát, megszabadul nyomasztó érzéseitől. (De már például egy hosszabb, esetleg többnapos kirándulásból menekülve jön haza – az egyik elégedetlenségből a másik elégedetlenségbe.)

Anna Freud azt mondja, hogy amíg a kamasz a mégoly szélsőséges határok között is, de változik, addig általában nincs baj.

Akkor kell felfigyelni, ha a kamasz tartósan megmerevedik valamelyik állapotában.

Én a szülők helyében némi kis önvizsgálatot is tartanék: milyen a mi hangulatunk, milyen velünk együtt lenni, vannak-e egymás számára oldottabb, derűsebb pillanataink, milyen nálunk otthon lenni, milyen a családi atmoszféra.

A Nők lapja 1995/24-es lapszámában Vekerdy Tamás a kamaszok szüleinek adott tanácsot (Fotó: Nők Lapja archívum)

Esetleg beszélgetnénk is a gyerekkel mindezekről (de persze nem faggatnám). És ha úgy ítélném, hogy szakember segítségét kellene igénybe vennie, felvilágosítanám a gyerekemet, hogy a magyar közfelfogással ellentétben nem a hülyék járnak pszichológushoz, hanem éppenséggel csak az értelmeseknek használ. Tőlünk egy kicsit nyugatabbra kamaszok és ifjak, ha szükségét érzik, önállóan keresik fel az önismeretre ébresztő „lélekvezetőt”, úgy, ahogy az ember, ha fáj a foga, elmegy a fogorvoshoz.

Kapcsolódó: Figyeljünk a gyerekre, a droghasználat is okozhat a kamaszoknál hangulatingadozást, elzárkózást

Forrás: Nők Lapja 1995/24.
Kiemelt kép: Getty Images