Vekerdy Tamás rengeteg hasznos tanáccsal látta el a Nők Lapja olvasóit évtizedeken át. A szülőség leggyakoribb problémái közül sok továbbra sem változott, így tanácsai ma is segíthetik a Nők Lapja olvasóit abban, hogy túljussanak a gyereknevelés nehézségin.

Visszatérő téma, hogy egy nagycsoportos ovis gyerekkel hogyan és mennyit kell készülni az iskolára. Minden szülő fél attól, hogy kis elsőse esetleg lemarad, ha felkészülés nélkül megy iskolába, pedig az esetek többségében egy iskolaérett gyereknek nem kell gyakorolnia oviban. Így szót egy bizonytalan anyuka levele Vekerdy Tamásnak: 

„Kislányom nagycsoportos. Szeptember óta új óvodába jár, mert egy kicsit nagyobb lakásba költöztünk. A régi ovit imádta, néha alig lehetett hazahozni. Ide nem szívesen megy. Eleinte azt gondoltam: csak a változás miatt. De most már úgy látom, hogy itt minden egész más.

Sokat tanulnak. Készülnek az iskolára.

Minket, szülőket pedig arra biztatnak, hogy vegyünk játékos matematikai feladatgyűjteményt és tanítsuk otthon is a gyereket, gyakoroljunk vele. Egy másik könyvből pedig készítsük fel az írás-, olvasástanulásra is. Tényleg ezt kéne tennem? Ági értelmes, okos, szépen rajzol – ezt az óvónénik is elismerik – de a gyakorláshoz semmi kedve. ”

Vekerdy Tamás a játék mellett teszi a le a voksát

Épkézláb, megfelelő családi körülmények közül érkező gyereknek semmiféle szüksége nincs „előtanulmányokra” az iskolához. Az iskolaérettség szó pontosan fejezi ki, hogy itt érlelődésről, spontán belső folyamatokról van szó, és a gyerek mindenféle iskolás gyakorlás és előkészület nélkül valamikor a hatodik-hetedik életév táján megérik, éretté lesz az iskola, a fokozatosan rendszeressé váló tanulás megkezdésére.

A legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenység az ő számára most még (nagycsoportos korában is!) a játék, a szabad játék.

És persze hallgasson sok mesét mindennap, énekeljen, fessen, mázoljon, tevékenykedjen együtt a felnőttekkel otthon és az óvodában. Az iskolás tanulás és gyakorlás – melynek nagyon látványos eredményei lehetnek, de amelyek aztán később semmivé foszlanak – nemcsak felesleges ebben az életkorban, hanem káros is! Közel két évtized bizonyította be, hogy a gyerekek korai tanítása abban a hitben, hogy akkor fejlettebbek lesznek, téveszme. Más kérdés, hogy megrontott iskoláink – „előképzett” gyerekeket várnak az elemi első osztályába.

 A Nők Lapja 1995/47-es lapszámában Vekerdy Tamás arról fejti ki a véleményét, hogy az oviban még játszani kellene tanulás helyett (Fotó: Nők Lapja archívum)

Ezek az előképzett gyerekek gyakran jelennek meg – általában már súlyosan neurotizált vagy pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű testi tünetektől szenvedő állapotban – az orvosi és pszichológiai rendelőkben. Ági édesanyjának kérdésére – „Tényleg ezt kéne tennem?” – csak azt válaszolhatom: Nem! Nem, nem, nem. Védjük meg a divathóbortoktól gyerekeinket!

Kapcsolódó: Az új rendelet miatt még több bukás lesz elsősök körében?

Forrás: Nők Lapja 1995/47.
Kiemelt kép: Getty Images