A Nagy Árkánum – a Tarot „nagyobb”, fontosabb lapsorozata – kártyalapjait a legtöbben Egyiptomból származtatják. Az viszont, hogy ez a sorozat 22 lapból áll, az ősi héber ezoterikus tanrendszerre, a Kabbalára vezethető vissza, ahol az ABC betűinek misztikus jelentősége van: a héber ABC ugyanis pontosan 22 betűből áll. Ám sokak szerint a kabbalisták is, az egyiptomiak is egy közös forrásból vették át a Tarotot, ez pedig nem más, mint a bölcsesség és titkos tudás igazi őshazája: Atlantisz szigete!

Ízisztől Mária Magdolnáig

Egy szép egyiptomi legenda szerint itt – ahogyan ők hívták: Amentet, azaz „Nyugathon” szigetén – uralkodott a kontinens végnapjaiban Ozirisz király, feleségével, a végtelenül bölcs és jóságos Ízisz királynéval együtt. Ízisz volt a világ legnagyobb hatalmú varázslónője, egyben pedig Amentet szigetén a legnagyobb főpapnő. Úgy mesélik, hogy mikor a sziget rázkódni és süllyedni kezdett, a királyi pár bátran és önzetlenül vett részt az emberek kimenekítésében. Ezért emlékükre Thot, a nagy mágus – akit Hermész Triszmegisztosznak is neveznek – amikor megalkotta a Tarot lapjait, az elsőt Ozirisznek, a második lapot pedig Ízisznek szentelte. Ez a Főpapnő lapja, tehát őt, Atlantisz uralkodónőjét ábrázolja…

Mások viszont úgy tudják, hogy Mózes nővére, Mirjam látható a képen, aki minden idők egyik legnagyobb alkimistája volt. Olyannyira, hogy számos középkori szöveg egyenesen őt – egy asszonyt! – tartja az alkímia feltalálójának, egyben első mesterének. Ismét más legendák viszont arról beszélnek, hogy a Tarot második lapja a Bölcsesség istennőjét ábrázolja, akit görögül Szophiának hívtak. Ógörög nyelven ugyanis a szophia szó bölcsességet, titkos tudást jelent, s ebből a szóból származik például a Zsófia keresztnév is…

Szophia meglehetősen titokzatos istennő: az ókoriak sokkal kevesebbet meséltek róla, mint a közismert görög istenasszonyokról, például Héráról vagy Pallasz Athénéről. Néhány őskeresztény irat azonban egy döbbenetes történetet tár fel Szophiáról: eszerint ő nem más, mint a Mindenséget át- és átható örök női energia, a hímnemű Atyaisten égi társa. Ez annyit jelent, hogy – a közismert jin-jang elképzelést felhasználva – azt mondhatjuk, hogy Szophia maga a kozmikus Jin!

Nos, az őskeresztény legendák szerint Szophia – mint egyfajta „ős-Éva” – volt az első, akit kíváncsisága sodort bűnbe. Állítólag a teremtés hajnalán – amikor még a világ csak félig volt „kész” – kiment egy holdfényből szőtt ezüst hídra, mely alatt a Káosz tengere hullámzott. Kihajolva belenézett a vízbe, s meglátszott rajta a tükörképe. Mivel pedig a Mindenség legszebb istennője volt, a Káosz azonnal beleszeretett, kicsapott egy nagy hullám formájában a tengerből, és ebben az alakjában megölelte őt… Nászukból egy különös gyermek született, akit az őskeresztények Abraxasznak hívtak (az ő nevéből származik az „abrakadabra” szó.) Szophia később nagyon bánta, hogy kíváncsisága akaratlanul is anyává tette. Évezredekkel később ezért jelent meg lefátyolozott arccal Jézus előtt, mint bűnbánó asszony, s ezért mosta meg alázatosan a Megváltó lábát. Ő a titokzatos női tanítvány, akit ott látunk az Utolsó Vacsora asztalánál, és aki Húsvétkor először találkozott a feltámadt Krisztussal. Neve azonban ebben az inkarnációjában Mária Magdolna volt…

Mi rejlik a fátyol alatt?

A középkorban viszont már a kettes lapról azt állították, hogy Johannát, az egyetlen női pápát ábrázolja. A szájrólszájra járó anekdota szerint a Mainzból származó lány beleszeretett egy szerzetesbe, s hogy kedvese közelében lehessen, csuhát öltve férfinak álcázta magát. Csakhogy tehetsége miatt emelkedni kezdett a papi ranglétrán, míg végül VIII. János néven a pápai trónt is elfoglalta… Szerencsétlenségére azonban várandós lett, s állítólag a Colosseum lépcsőjén, botrányos körülmények között szülte meg fiúgyermekét, majd pár perc múlva az újszülöttel együtt meghalt.

S hogy igaz volna ez? Nehéz bizonyítani, ám egy biztos: akárki rejlik is a Tarot Főpapnő-alakja mögött, a lap mondanivalójának megértéséhez érdemes megnézni, hogy is fest pontosan ez a kártya. A Főpapnő királyi méltóságú nőalak, palástban, koronában, melyeken gyakran Nap, Hold, csillagok láthatók. Az is előfordul, hogy fejdísze egy hatalmas ezüst telihold vagy holdsarló – ez azt jelképezi, hogy e lap uralkodó bolygója a Hold. A lapon látható Főpapnő általában trónon ül, kezében tekerccsel vagy könyvvel. A trónust két oszlop fogja közre, az egyiken egy J, a másikon egy B betű olvasható. A két oszlop ugyanis nem más, mint a „Jákin”, illetve „Boáz” nevű pillér, melyek a héber ezoterikus tanok szerint Salamon király trónját is tartották. Jákin a világot összetartó szigorú Törvényt, míg Boáz a szeretettel teli isteni Kegyelmet jelképezi, de van, aki szerint ezek is a Jin és a Jang szimbólumai. Az is érdekes, hogy a Főpapnő arcát számos Tarot-ábrázoláson fátyol fedi. Ez egyesek szerint Magdolna, illetve Johanna „pápanő” szégyenére, bűntudatára utal, de azt is jelentheti, hogy az ősi tanok szerint a kozmikus női energia nem mutatja meg magát egykönnyen, sőt! Általában rejtve marad. A fátyol alatt rejlik ugyanis mindaz, ami a világban igazán lényeges, csakhogy ezt kizárólag az arra érdemes beavatottak ismerhetik meg. A mottóban szereplő mondat is állítólag Szaiszban, egy egyiptomi templomban volt olvasható egy szobron, mely a lefátyolozott Íziszt ábrázolta…

A Főpapnő sugallata

S hogy mit jelent, ha valaki ezt a lapot húzza ki a kártyapakliból? A Főpapnő üzenete mindenképpen pozitív: arra utal, hogy mivel jó úton járunk, égi erők segítik sorsunkat, döntésünket. De sugallhat figyelmeztetést is: bízzuk magunkat az isteni gondviselés bölcsességére, és legyünk türelmesek! Üzenheti azt is, hogy – mivel a Főpapnő a tudás istennője – képezzük magunkat, művelődjünk, tanuljunk tovább. A lap húzása továbbá azt is jelentheti, hogy van egy női segítő az életünkben, akire nem árt figyelnünk, és megfogadnunk a tanácsait. Ha pedig kíváncsiak vagytok rá, mit üzen személyesen a második kártya, érdemes elvégezni a következő játékos meditációt! Ehhez mindössze arra van szükség, hogy elhelyezkedjetek egy csendes, békés helyen, kényelmesen! A szabadban célszerű vízpartot választani, vagy olyan helyszínt, ahol tenger, tó, patak, forrás van a közelben. De ha nincs – vagy szobában végzitek a gyakorlatot – töltsetek ki egy kis, lehetőleg ezüstszínű edénybe egy kevés tiszta vizet. Vegyétek kézbe a Főpapnő lapját, majd előbb 10–20 másodpercig nézzetek a lángba, aztán ezután a nőalakra! Figyeljétek meg részletesen arcát, arckifejezését, haját, fejdíszét, végül pedig gondolatban válaszoljatok a következő kérdésekre: Életemben jelenleg szükségem van-e égi útmutatásra, tanácsra? Ha igen, hol, miben, miért? Bízom-e a belső sugallatban, ihletben, megérzéseimben? Ha ilyenek jelennek meg életemben, ösztönösen visszariadok, s inkább a „józan észre” igyekszem hallgatni? Van-e szükségem tanulásra, fejlődésre valamilyen szellemi téren (pl. nyelvtanulás, szakmai továbbképzés)? Van-e olyan testi, vagy lelki problémám, melyből szeretnék meggyógyulni?

Most hunyjátok be a szemeteket! Képzeljétek el, amint a Főpapnő elé léptek, s kinyitva a kezében lévő könyvet vagy tekercset, felolvas nektek abból egy üzenetet! Figyeljétek meg, mit „mond” – ez nem feltétlenül hangokban érkezik az elmébe, hanem talán csak néma érzésben, sugallatban; ez ugyanis a hagyomány szerint a „Főpapnő Titka”, mely csak nekünk, a mi számunkra szól…

A cikk a Nők Lapja Ezotéria 2013/2. számában jelent meg. A sorozat első részét, ami a Bolondról szól, itt találjátok, a Mágus lapját, azaz a második részt, pedig itt.

Szöveg: Kincses Boglárka

Fotó: Thinkstock