Időjárás-jelentés a Luca-naptárral

A mondás úgy tartja, hogy az újesztendő januárjában olyan idő várható, amilyen Luca napján, azaz december 13-án van. Februárban olyan, mint Luca másnapján, márciusban olyan, mint Luca harmadnapján, és így tovább, egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárást vetíti előre. Ugyanakkor egy másik időjóslás is kötődik ehhez a naphoz: ez a hagymakalendárium. Egy fej hagymát tizenkét szeletre kell vágni a hónapoknak megfelelően, majd meg kell megsózni – az a hónap lesz a legcsapadékosabb, amelyik hagymaszelet benedvesedik.

Luca-széke, a boszorkányok veszte

Az összes Luca-hagyomány közül a legismertebb talán Luca széke, amelyről úgy tartják, hogy megmutatja a boszorkányokat karácsonykor, az éjféli misén. De ne szaladjuk ennyire előre, kezdjük azzal, hogy Luca székét a hiedelem szerint december 13-án kezdték el építeni, kilencféle fából, méghozzá úgy, hogy minden nap csupán egyetlen műveletet lehetett rajta elvégezni. Elkészítése így 13 napig tartott, innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül, mint a Luca széke”. A hagyomány úgy tartja, hogy szögek helyett mindenhol fa ékek tartották össze a pentagramma, vagyis szabályos ötszög alakú széket, melyet olyan erősre építettek, hogy egy férfit is elbírjon. A mesterek ezután a kabátjuk alá rejtve csempészték be a misére a sámlit, majd egy gyanútlan pillanatban előkapták, és ráálltak, így megláthatták a boszorkányok szarvait.

Miután a székkészítők leleplezték magukat, menekülőre fogták, nehogy a boszorkányok szétszaggassák őket. Sőt, menekülés közben mákot szórtak a zsebükből, mert a boszorkányoknak ezt fel kellett szedniük, ezért nem tudták utolérni őket. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, aki pedig figyelmesen hallgatott, nem csak a fadarabok sikoltozását, hanem a boszorkányok jajgatását is meghallhatta.

Jövőre következtetve: Luca-búzája és lucázás

Luca búzájából a következő év termését és jószágállományát próbálták kikövetkeztetni elődeink. December 13-án búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, melyeket naponta locsoltak. Minél zöldebb és minél magasabb lett a növény, annál bővebb termésre számítottak az új évben. Ugyanezen a napon a gyerekek körbejárták a falu házait, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákat szavaltak. Ha ezért ajándékot kaptak cserébe, akkor bő termést és jószágszaporulatot ígértek, ha semmit, akkor viszont elátkozták a ház lakóit.

Babonák a régmúltból

• Luca-napján régen tilos volt fonni, sütni, mosni, sőt, kölcsönadni is, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek.
• A nap első látogatója alapján megpróbáltak az állatszaporulatra következtetni: ha férfi lépett a házba, akkor bikával, ha pedig nő, akkor a hiedelem szerint üszővel gyarapodott a jószágok állománya.
• Mivel féltek a boszorkányoktól, ezért elődeink fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, sőt, ők maguk is fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.
• Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét.
• Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek.

Nyitókép: Archív