A tarot 22 lapos kártyacsomagja, az egyiptomi-atlantiszi eredetű Nagy Árkánum lelki-szellemi fejlődésünk állomásait mutatja. Ezért vannak a kártyákon látható jelképek közt is szépek és csúfak, megnyugtatóak és felkavarók, ijesztők és kellemesek. A pakli közepén járva a 12-es lap óta rendre félelmetes témájúak következtek: Akasztott Ember, Halál, Ördög, Torony. E lapok oly hírhedtek, hogy ha egy elemzésen valaki ezeket húzza, meg is szokott rémülni, hogy biztos valami nagyon rosszat jósolnak számára – noha nem erről van szó. Ettől függetlenül a valóban rémisztő látványt nyújtó kártyák után felüdülést jelent a 17-es lap: a Csillag.

Ízisz megtisztító vize

A kép már önmagában is szép, megnyugtató. De ha valaki nem látja a kártyát, csak a nevét hallja – Csillag –, sejtheti, hogy végtelenül pozitív, örömteli szimbólumról lehet szó. A csillagok, még ha messze is vannak tőlünk, fényt árasztanak az éjszaka sötét egén. Ezt üzeni elsősorban a 17-es kártya is: az addigi sötétben botorkálás után végre felragyog a fény életünkben – akár olyan értelemben is, hogy egy gyötrő kérdés, dilemma kapcsán hirtelen vagy fokozatosan megvilágosodunk. A Csillag ábráján egy tó partján térdelő, meztelen lányt látunk, aki két korsóból vizet önt. A kapcsolat a Vízöntővel nem véletlen, ugyanis ez a csillagkép a 17-es kártya analogikus megfelelője az asztrológiában. Maga a lány sem csak egyszerű „korsós hajadon”, vízmerítő szolgálólány: az eredeti egyiptomi tarot-ban ő maga Ízisz, aki itteni szerepében a víz, a megtisztulás, a gyógyulás istennője. A jelenet feletti égbolton nyolc csillag látható. Közülük az egyik különösen fényesen ragyog: ez a központi csillag, a „vezércsillag”. Alfred Douglas tarot-kutató szerint továbbá a kártya ősi változatain egy fa is látszott a parton, melynek koronája felett egy sas vagy sólyom köröz.

A vízöntés, a lány meztelensége, a madár, illetve maga a víz tökéletesen körülírják mindazt, amit a Vízöntő jegy kapcsán az asztrológia is tanít. A víz a megújulás, újrakezdés, megtisztulás eleme, és valóban: a 17-es lap jelzi, hogy magunk mögött hagyunk egy korábbi életszakaszt, és új fejezet kezdődik sorsunkban. Ennek során fel kell adnunk a régi, berögzült szokásokat, viselkedésmodelleket, amelyek még a korábbi énünkhöz tartoztak – azaz, érdemes lelki-szellemi értelemben lemosni magunkról a múlt szennyeződéseit. A többi jelkép is a szabadságra, megszabadulásra, korlátok széttörésére utal: a madár szabadon kering az égen, de általában a madárszimbólum a felsőbb, isteni énünket képviseli. Azt is jelentheti, hogy olyan életszakaszba lépünk, ahol érdemes lesz a külvilág helyett belső „iránytűnkre” (a felsőbb énre) hallgatnunk döntéseinkben. A Vízöntő az asztrológiában is a megújítás, a szellemi forradalom, a spirituális lázadás jelképe. A 17-es lap is üzenheti azt: merjünk önmagunk lenni, vállaljunk fel akár egy éles fordulatot is életünkben – akkor is, ha ez merésznek tűnik, netán környezetünk értetlenségével szembesülünk.

Számvetés és útkeresés

A Csillag itt a szerencsecsillagunk is egyben. E kártya biztató: jelzi, hogy vége szenvedéseinknek, végre ránk mosolyog a szerencse. Ha e lapot húzzuk, nagy terveink születhetnek a közeljövőben: régi álmaink, melyekről talán már le is mondtunk, most teljesülhetnek. És mivel a csillag a messzeség, a kozmikus távlatok jelképe is, van egy még fontosabb üzenete: most érdemes életünket is felülről, átfogóan szemlélni: visszanézni a múltba, számvetést készíteni az eddigiekről, elemezni a jelent és – kellő bölcsességgel – megtervezni a jövőt. Ezért is ajánlják a tarot-szakértők a 17-es lap kapcsán az úgynevezett Csillag-meditációt. Ezt kimondottan azoknak érdemes elvégezni, akik egy éles, jól látható korszakhatárra érkeztek életükben: lezárnak valamit, például egy állást, ahol sokáig dolgoztak, vagy egy párkapcsolatot. Ez a meditáció azonban a leginkább akkor javasolt, ha egy traumatikus, fájdalmas szakasz mélypontján vagyunk éppen, és még nem látjuk a kivezető utat, hogy mi lesz velünk, merre haladjunk tovább.

Danténak is bevált

Ha tehát épp egy „pokoljárás” kellős közepén tartunk, szükségünk lehet egy „vezércsillagra”, mely kiutat mutat – és ez lehet a Csillag-kártya, a 17-es. Dante Alighieri (1265–1321) a reneszánsz költőzseni, maga is tarot-mester, alkimista és képzett asztrológus, nem véletlenül helyezte el Csillag-szimbólumát az Isteni színjáték első jelenetében. Itt is arról van szó, hogy a költemény hőse – a szerző maga – „az emberélet útjának felén” egy sötét rengetegbe jut, mely nyilván azt jelképezi: elakadt, válságba került. Tévelygéséből egy csillag segíti ki – „a hegyre néztem, s láttam, hogy gerince már a csillag fényébe öltözött, mely másnak drága vezetője kincse. Így bátorságom kissé visszajött…” (Babits Mihály fordítása). Ha mi is szeretnénk erőt, biztatást, útmutatást nyerni saját csillagunktól – azaz felsőbb énünktől –, nincs más dolgunk, mint elhelyezkedni egy békés, nyugalmas helyen. Ez lehet a szobánk, de akár természeti környezet is. Legyen víz a közelünkben: szerencsés esetben ez egy patak vagy kerti tó; ha mégis beltérben vagyunk, érdemes egy kis tálba vizet tennünk magunk elé. Szükségünk lehet ezenkívül egy öntőedénykére, például kis kancsóra, pohárkára is, amelyet szintén engedjünk tele vízzel!

Vegyük elő a Csillagot! Képzeljük magunkat a kártya hősnőjének helyébe, és öntsük az edényünkben lévő vizet a valóságban is a tálba, tóba, nagyobb mennyiségű vízbe! Eközben magunkban képzeljük el, ahogy ez a víz megtisztít minket a korábbi fájdalmas életszakasz terheitől, lemosva lelkünkről a sok szenvedést, bánatot.

Segít a meditáció

Miután ez megtörtént, tegyük fel magunkban a következő kérdéseket (nem fontos szó szerint ezeket, de mivel a 17-es lapnak kimondottan az elakadás továbbgördítése a spirituális küldetése, ezért az alábbi kérdések modellként szolgálhatnak):

• Mi történt eddig? Milyen volt az a szakasz életemben, amelyben most vagyok, és amelynek most talán kezdek a végére érni? Mi a tanulsága?
• Hol vagyok most? Hogyan jellemezném jelenlegi helyzetemet?
• Van-e ötletem, hogy hogyan, miként menjek tovább? Ha igen: mit szeretnék, mire vágyom? Van-e elég akarat és optimizmus bennem, hogy higgyek benne, sikerülni fog?

Ha viszont nem tudjuk, mihez kezdjünk, és úgy érezzük, elakadtunk, elvégezhetünk egy szelíd kis tarotmágiát. Ujjunkkal érintsük meg a víz tükrét, nézzük, ahogy fodrozódik! Pillantsunk a másik kezünkben lévő 17-es lap központi Csillagára, amelyet akár saját szavainkkal megkérhetünk, hogy adjon útmutatást, például így: „Fényes Csillag, kérlek, légy a vezércsillagom! Világítsd meg elmém, hogyan teljesíthetném ki életemet, miként léphetnék tovább…” Hunyjuk be ekkor a szemünket, és hagyjuk, hogy elárasszanak az érzések, gondolatok! Ha elmélyülésünk sikeres volt, az ősi tarot-hagyomány szerint a Csillag ilyenkor megmutatja a számunkra rendelt ösvényt – képek, jelképek, érzelmek formájában.

A cikk a Nők Lapja Ezotéria 2015/5. számában jelent meg.

Szöveg: Kincses Boglárka

Fotó: Thinkstock