Valószínűleg mindenki átélt már olyat, hogy egy idegennel való találkozás furcsa érzéseket gerjesztett benne. Mintha valami titokzatos jelentősége lenne a látszólag véletlenszerű ismeretségnek, akár pozitív, akár negatív értelemben. Ennek oka az ezoterikus tanok szerint az, hogy miként életünk, úgy kapcsolataink sem a mostani születésünkkel kezdődtek, hanem a korábbi megtestesüléseinkbe nyúlnak vissza. Igazából ez a fontos kapcsolataink mindegyikére elmondható: szüleinket, testvéreinket, társunkat, gyermekeinket, közeli rokonainkat és barátainkat feltehetőleg nem először most ismertük meg. Így végül is minden lényeges érzelmi kötelékünk része annak a sok-sok részből álló „filmsorozatnak”, amelynek a jelenlegi inkarnációnk csak az egyik epizódját képezi.

Kapcsolataink nagy része tehát úgynevezett karmikus kapcsolat: köze van a karmánkhoz, az előző életeinkhez, az akkori érzelmeinkhez. Születésünk előtti múltunkból adódhat az a bizonyos villámcsapásszerű élmény is, amikor valakit meglátva elsöprő erővel önt el minket a felismerés – noha a józan eszünk tudja, hogy elvileg sosem találkoztunk vele.

Psota Irén története

A szerelem első látásra-élményre, vagyis a feltehetőleg karmikus eredetű, korábbi életből áthozott vonzalomra gyönyörű példa Psota Irén története. Második férjével, Molnár József belsőépítésszel a megismerkedésük végzetszerű volt: a művésznő az utcán szóba elegyedett egy idegen nővel, aki rábeszélte, menjen fel hozzá, és vegye meg a szőnyegét. Psota belement, mert pont egy szép szőnyegre vágyott, és követte az asszonyt. Egy férfi nyitott ajtót – a háziasszony élettársa –, akit mikor a művésznő meglátott, abban a pillanatban tudta: nekem ezzel a férfival kell továbbmennem. Mindezt úgy, hogy alig egy hónapja házasodott össze az első férjével… Ha van ilyen, ez a találkozás iskolapéldája lehet a karmikus eredetű vonzalomnak. Sose látták egymást, mégis mindkét részről az első találkozáskor megvolt az „aha-élmény” – a felismerés, hogy ők testben-lélekben összetartoznak. A férfi ugyanígy érzett a díva iránt, annak ellenére, hogy ő is párkapcsolatban élt, és korábban sose látta Psotát.

Sokan vágynak ehhez hasonló drámai erejű találkozásra a felsőbb rendezőerő által nekik rendelt társsal. Van viszont valami, amiről a legtöbben nem szeretnek tudni: az, hogy az ilyen jellegű kapcsolatok nem feltétlenül tartanak élethoszszig. A neves színésznő esetében is közbeszólt a sors. Boldogságuknak az vetett véget, hogy – egy év és három hónap szinte túlvilági boldogság után – imádott „Mojó”-ját disszidálási kísérletért letartóztatták, és tizenöt év börtönre ítélték. Psota nem várta meg szabadulását, a különleges köteléket azonban haláláig őrizte szívében. Életrajzi könyvében így ír: „Kérem, hogy az én fejfámon ez legyen: Élt egy év és három hónapig – boldogságban.”

…

A téma folytatását keressétek a Nők Lapja Ezotéria 2017/5. számában.

Szöveg: Magyar Diána

Fotó: Thinkstock