Amy Schumer amerikai humorista kiakadt. Felháborodásának oka két egymás mellé tett tinimagazin volt. A lányoknak szóló Girls’ Life kiemelt tematikái az első csók, a frizura és kozmetikai tippek, valamint az őszi divat voltak, a fiúknak szánt Boys’ Life ezzel szemben a különböző karrierlehetőségeket és az izgalmas tudományos eredményeket helyezte középpontba. Több híresség is egyetértett a […]

Amy Schumer amerikai humorista kiakadt. Felháborodásának oka két egymás mellé tett tinimagazin volt. A lányoknak szóló Girls’ Life kiemelt tematikái az első csók, a frizura és kozmetikai tippek, valamint az őszi divat voltak, a fiúknak szánt Boys’ Life ezzel szemben a különböző karrierlehetőségeket és az izgalmas tudományos eredményeket helyezte középpontba. Több híresség is egyetértett a komikával, a magazinok kiadója pedig azzal magyarázkodott, hogy az újság jóval többről szól, mint a szájfény és a divat, és hogyha mindez érdekel egy lányt, az egyáltalán nem zárja ki azt, hogy űrhajós akarjon lenni. Ha ez valóban így van, akkor nem lehetne legalább egy kicsit egyensúlyozni a szájfény és a világűr között?

A lányom hatéves koráig túlnyomó részt hercegnő ruhában feszített, tiarával a fején. Emlékszem, amikor egyszer suttogva megkérdezte, hogy Magyarországnak ki a királynője. Mondtam, hogy nincs ilyen, mire boldogan rávágta, hogy akkor majd ő elvállalja a feladatot. Az unokatestvérétől örökölt 10-15 Barbie-t, ezernyi ruhával, kiegészítővel, kiskutyával, gardróbbal, karácsonyra pedig kapott rózsaszín kastélyt, így naphosszat játszhatta, hogy Barbie vendégül látja a barátnőit, és férjhez megy Kenhez. Túlestünk már a Violetta-lázon, volt pólója, tolltartója, és szent meggyőződése, hogy belőle is énekesnő lesz. De vannak határok. Az én korosztályom úgy nőtt fel, hogy aki jól tanul, annak lesz lehetősége választani. Az én feladatom annyi volt, hogy a képességeimnek megfelelően teljesítsek, és az eszem, illetve a viselkedésem alapján ítéltek meg mások. Persze engem is érdekelt a divat, a gimnáziumi bálokon már a szememet is kifestettem, és rém hülye összeállításokról gondoltam azt, hogy nagyon menő. Fontos volt a külső, de nem a másik ruhája, frizurája, megjelenése alapján barátkoztunk, és nem ez volt a központi téma. Ezzel szemben ma olyanokat hallok, hogy akinek nyolcadikban nincs kiszedve a szemöldöke, azt az osztálytársai szétszekálják, és ugyanez igaz arra, aki nem magassarkúban megy a ballagásra. És sokkot kapok, amikor a kozmetikus azt meséli, hogy a 16 éves lányok teljes intim gyantát kérnek, a fele azért, mert már szexuális életet él, és a fiúk ezt elvárják (!), a másik fele pedig azért, hogy a tornaóra után ne röhögjék ki őket a többiek az öltözőben. Hiba lenne csak a kortársakat és a médiát szidni a kialakult helyzetért, két évvel ezelőtt a nyolcadikos biológia könyv tárgyalta, hogy az olyan látványos szépséghibáktól, mint a lábon, arcon, alkaron megjelenő szőrszálak, hogyan kell megszabadulni. Mára ez a rész eltűnt a könyvből, de a gondolkodás, miszerint egy lánynál a megjelenése a legfontosabb, megmaradt. Mindezek ellenére én bizakodom, hogy akadnak még olyanok, akik szembe tudnak úszni az árral, és tudnak más alternatívát mutatni. Kell, hogy legyen választási lehetőség, hogy a tinilányok lássák a teljes képet, és annak alapján állítsák fel a saját fontossági sorrendjüket.

Jónap Rita