A nyulak után majmokon is tesztelték a Vasalgel férfi-fogamzásgátlót. Gélt fecskendeztek az ondóvezetékükbe, az pedig megakadályozta, hogy a spermiumok a hímvesszőbe jussanak. Tizenhat hímen próbálták ki, a velük élő nősténymajmok közül egy sem lett vemhes a kutatás két éve alatt. A beavatkozás nem végleges: a hatását a nyulaknál már sikerült visszafordítani, egy újabb injekcióval megszüntették […]

A nyulak után majmokon is tesztelték a Vasalgel férfi-fogamzásgátlót. Gélt fecskendeztek az ondóvezetékükbe, az pedig megakadályozta, hogy a spermiumok a hímvesszőbe jussanak. Tizenhat hímen próbálták ki, a velük élő nősténymajmok közül egy sem lett vemhes a kutatás két éve alatt. A beavatkozás nem végleges: a hatását a nyulaknál már sikerült visszafordítani, egy újabb injekcióval megszüntették a gél dugóhatását. A módszert hamarosan embereken is tesztelnék.

Ha ezt a gélt tényleg bevezetik, az nagy terhet vehet le azokról a nőkről, akiknek a partnere nem szeret zoknit húzni, és a kiugrós trükknél sem elég fürge. Eddig rájuk hárult a védekezés felelőssége, a többség gyógyszerekkel bombázta a szervezetét, a felhőtlen örömökért vállalta az elhízás és a hormonproblémák kockázatát is. Mondjuk, ez a szurkálós megoldás elsőre ijesztőnek tűnik, de azok után, hogy a fórumokon meglepően sok férfi lelkesedik a vazektómiáért (az ondóvezeték elkötéséért), bizonyára az új megoldásnak is rengeteg híve lesz. Bár volt, aki meg olyasmit írt, hogy már a macskájánál is bűntudatot érzett, amikor kiherélték, a saját kasztrálását nem tudná magának megbocsátani.

Ami viszont a téma alatti kommenteknél meglepett, hogy a gyerekvállalás és a fogamzásgátlás kérdése – ami szerencsés esetben két egymást szerető ember közös döntése – micsoda indulatokat és bizalmatlanságot képes felszínre hozni. Egy angol fickónak kapásból az jutott eszébe, hogy majd nagyot néz a párja, ha bejelenti, hogy gyereket vár, ő meg közli vele, hogy bocs, de tőle tuti nem. (Addig eltitkolja a Vasalgelt?) Azt többen írták, hogy ezek után a nők nem tudnak majd azzal próbálkozni, hogy „elfelejtik” bevenni a tablettát. Egy elvetemült pedig megkönnyebbült, hogy így nem kell attól tartania, hogy a nők majd „kikukázzák a kotont, magukba öntik, ő meg fizetheti huszonöt évig a gyerektartást.” Ettől a hozzászólástól, hozzáállástól kiégett az agyam. Az emberiségnek tényleg ilyen trükkökre lenne szüksége, hogy fennmaradjon? Ennyire lennénk életképesek? Mert akkor (f)elkötöm magam.

Pór Attila