– A kutya jól van?– kérdezem a barátnőmet, aki éppen két hete kapott távol élő gyerekeitől egy bűbájos foxit, „hogy végre neki is örülhessen valaki, ha hazamegy”. – Nem kutya ez, hanem angyal – hangzott a sértődött válasz, mire elmosolyodtam. Éppen a napokban került a kezembe egy friss tanulmány, amely arról szól: milyen érdekes, hogy […]

– A kutya jól van?– kérdezem a barátnőmet, aki éppen két hete kapott távol élő gyerekeitől egy bűbájos foxit, „hogy végre neki is örülhessen valaki, ha hazamegy”. – Nem kutya ez, hanem angyal – hangzott a sértődött válasz, mire elmosolyodtam. Éppen a napokban került a kezembe egy friss tanulmány, amely arról szól: milyen érdekes, hogy az ember leghűségesebb és talán legértelmesebb háziállatáról valamikor mennyi negatív tartalmú mondás született. Mind a mai napig „kutyául érezzük” magunkat, ha betegség kerülget; a férfiak gyakran „kutyálkodnak”, ami pedig az undok, pletykás munkatársakat illeti, „az egyik kutya, másik eb”. „Gyáva kutya, irigy kutya, kutyának sem kell”, ráadásul „kutyából tényleg nem lesz szalonna”. Még a teve is okosabb nála, hiszen „a kutya ugat, a karaván halad”. A tanulmányból aztán kiderült, hogy a török hódítás után a sok elpusztított háztartásból rengeteg gazdátlan kutya kóborolt el országszerte, jó alapját adva a fenti közmondásoknak. Ráadásul a babona is besegített: a néphit szerint az ördög is felveheti kutya alakját – erről számos boszorkányper tudósít a középkorból, így lett az ebadta kifejezés az ördögadta szó szinonimája. Úgy látszik azonban, a sors végül a kutyáknak – nagyon helyesen – igazságot szolgáltatott, hiszen egy jó kutya sorsa ma már inkább az ebparadicsomba illő.

Lássuk csak: idén nyáron például, ha a gazdik elutaznak, akkor sem kell kedvenceiknek közönyös ebszitterek mellett unatkozniuk, vagy holmi sivár ebszállodákban sínylődniük, mert amit jelenleg a Zimmer frei internetes változata, az Airbnb nyújt az embereknek, azt immár Amerikában a kutyák is megkaphatják. A DogVacay alapítója ugyanis garantálja, hogy személytelen ketrecek és rideg udvarok helyett igazi, lakályos otthonokban fogadják be őket, és ráadásul a korszerű technikával a gazdik minden pillanatban ellenőrizhetik, hogy a háziak valóban vendégszeretően bánnak-e velük. Mindez eltörpül azonban az első Kutyatévé áldásai mellett, amelynek ötlete egy ugyancsak tengerentúli fiatalember fejéből pattant ki. Ma már háromféle program közül választhatnak a Dog Tv előfizetői: a nyugtató műsorok akkor hatásosak, ha kedvencünket egyedül hagyjuk otthon. A stimuláló műsorok vidám játékra késztetik az ebeket. A hozzászoktató műsorokkal pedig igyekeznek az állatokat az őket körülvevő esetleges kellemetlen zajokkal megbarátkoztatni. Azt ugye mondanom sem kell, hogy a gazdinak sok öröme nem telik e műsorokban, hiszen a színeket és hangokat a „célközönség” érzékszerveihez igazítják.

De hogy megnyugtassam a macskatulajdonosokat, hírlik, hogy jön a cicavízió is. Állítólag a Kutyatévét feltaláló Ron Levi múzsája – meglehetősen abszurd módon – a macskája volt, amelyik oly bánatos szemeket meresztett, amikor gazdija magára hagyta, hogy a fiatalember vigasztalásul virgonc egerekről szóló filmeket töltött le neki… A Cat Tv beindítása így – valljuk be – jogos elégtétel lenne a kutyákkal nem a legjobb viszonyt ápoló okos macskáknak is.

Balázs-Piri Krisztina

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2017/23. lapszámában jelent meg.