Donald Trump Franciaországban tett első hivatalos látogatásán szólt egyet, és szokás szerint kitört a botrány. Az amerikai és a francia elnöki párt több magas rangú vendég, valamint számos fotós és tévéstáb figyelte, amikor Trump végigmérte Brigitte Macron-t, és megjegyezte: Maga micsoda jó formában van! Ezt gyorsan megismételte a francia elnöknek is, egyértelművé téve, hogy a […]

Donald Trump Franciaországban tett első hivatalos látogatásán szólt egyet, és szokás szerint kitört a botrány. Az amerikai és a francia elnöki párt több magas rangú vendég, valamint számos fotós és tévéstáb figyelte, amikor Trump végigmérte Brigitte Macron-t, és megjegyezte: Maga micsoda jó formában van! Ezt gyorsan megismételte a francia elnöknek is, egyértelművé téve, hogy a testére, alakjára gondol (physical shape) és még hozzátette: „Gyönyörű”. Trumpon látszott az őszinte meglepődés és kvázi hátba veregette Macront, mintha azt mondaná: „nahát öcsi, egész jó nő az asszony.” A közösségi oldalakon sokan azonnal szexizmust és zaklatást kiáltottak, míg mások megvédték az elnököt, mondván milyen világ az, ahol egy férfi nem bókolhat egy csinos nőnek.

A kérdés adja magát: mi számít manapság bóknak? Szerintem az a megjegyzés, amit az egyik annak szán, és a másik annak érez. Amikor a férfiak egy nő után fütyülnek az utcán, nem az. Ami úgy kezdődik, hogy „hé, kicsike”, az nem az, ahogy az sem, amikor valaki viccesnek szánt szlenget használva jelzi, hogy szívesen létesítene a másikkal szexuális aktust. Ami félelmet, kellemetlen érzést szül, az nem lehet bók. És az sem, amiben ott van kimondva, vagy kimondatlanul, hogy „ahhoz képest”. „Hú, milyen ügyesen beparkoltál (nő létedre).” „Nagyon jól nézel ki, ahhoz képest, hogy elmúltál ötven/szültél két gyereket.” „Így vágod a matekot, pedig bölcsész vagy?” Nem számít dicséretnek az, ami egyszerre simogat és pofon vág, amiben ott lapul a leereszkedés vagy a rosszindulat. Félreértés ne essék, ilyet nemcsak férfiak produkálnak, hanem nők is. Az első fiamat vártam, amikor egy idősebb kolléganő megjegyezte: „Jól áll neked a terhesség, szinte sugárzol… Élvezd ki, mert soha többé nem leszel ilyen szép!” Erre mit lehet mondani? Hogy köszönöm a bókot és a jó tanácsot? De azzal a megjegyzéssel sem tudtam mit kezdeni, hogy „Jaj, de csinos ez a ruha! Máskor is így kellene járnod!” Most megdicsértek, vagy leszóltak?

A bóknak van helye, és ideje. Egy hivatalos találkozó nem ilyen, ahogy egy temetés, egy szakmai megbeszélés és egy szülői értekezlet sem. De legalább ennyire fontos az, hogy milyen viszonyban áll egymással az, aki a dicséretet adja, és aki kapja. A „milyen jó a feneked ebben a farmerben” elfogadhatatlan egy ismeretlentől, egy kollégától, egy utcabéli ismerőstől, de támogatás a barátnőtől, és udvarlás lehet az ember szerelmétől. Azt, hogy Brigitte Macron miképp értékelte a megjegyzést, nem tudni, de a Reeboknál végiggondolták, milyen helyzetben rendjén való, ha egy férfi azt mondja valakinek, hogy „Milyen jó formában vagy. Gyönyörű!” A liftben veled együtt utazó nőnek: nem; az edzőteremben épp melletted izzadó nőnek: nem; a világ egyik vezetőjeként egy államfő nejének: nem; a leendő anyósnak való bemutatkozáskor: nem; a kávézó sorában előtted álló nőnek: nem. Ha azonban valaki a szülői ház pincéjében megtalálja gyermekkora kedvenc akciófiguráját, ami évtizedek után is tökéletes állapotban van, akkor az ne fogja vissza magát, és dicsérje meg a kis hőst a remek formájáért.

 

Jónap Rita