Egy big hatalmas hello mindenkinek!

Bocsánat… fogalmam sincs, honnan vette ezt a beköszönést az algoritmus, én egyáltalán nem így beszélek… nem így írok… a lényeg… hogy nem használok ilyen szavakat.

Na tessék. Kellett nekünk mesterséges asszisztens. Most aztán itt van. A Google fejlesztői hamarosan ránk szabadítják a Reply-t, amely minden eddigi asszisztensnél intelligensebb, hiszen már nemcsak automatikus válaszüzeneteket generál, mint az elődei, hanem felfogja azt is, amit nekem írnak az ismerőseim, majd figyelembe véve az időbeosztásomat, tartózkodási helyemet és a szóhasználatomat, válaszol is helyettem.

Én már akkor is összerezzenek, ha figyelmeztet a telefonom, hogy mikor kell elindulnom ahhoz, hogy el ne késsek, és nem hagy eltévedni (amire pedig korábban remekül lehetett hivatkozni, ha elkéstem), beleharsogja a zenébe, hogy ki üzen vagy hív telefonon éppen. Ezek ma már alapfunkciók a telefonokon.

Azoknak az élete, akik az otthonukba is beengedik a mesterséges intelligenciát, csupa meglepetés. A hangvezérlésű, virtuális asszisztensek felkapcsolják helyettünk a villanyt, beállítják a kazánt, bekapcsolják a tévét. Kényelmes dolog, egészen addig, amíg virtuális jobb kezünk engedelmes. Az elmúlt héten azonban sok panasz érkezett Alexára, az Amazon asszisztensére amiatt, hogy időről időre sátáni kacajt hallat. Többen panaszolták, hogy azt hitték, betörő tartózkodik a lakásban, volt, aki egy nem igazán kedvelt nagynéni szellemére gyanakodott, amikor az éjszaka közepén felkapcsolódott a villany, és Alexa kísértetiesen felkacagott.

Az Amazon közleményben reagált a panaszokra, a gúnykacaj, amely a legváratlanabb pillanatokban csattant fel az okoshangszóróból, műszaki meghibásodás eredménye, már dolgoznak rajta, hogy helyre tegyék a helytelenkedő asszisztenst. Addig is azt tanácsolják, mindenki nézze át Alexa tevékenységelőzményeit a mobilappjában, hátha elhangzott egy olyan parancs vagy kérdés, amelyet a hangszóró – tévesen – humorosnak talált, és ezért nevetgél magában.

Mit lehet kezdeni egy szeszélyes asszisztenssel, aki az otthonomban lakik, a nevemben kíván boldog újévet, kacag, megköszöni a kedves figyelmet, vagy azt mondja: örök barátsággal? Ez a feladata. És az én feladatom? Elkezdtem összegyűjteni az új asszisztensem számára néhány rám jellemző elütést, beszédhibát (a susogóhangjaim nem elég tiszták), hogyha már így összefonódtunk a létezés vad félreértésében, képviseljen úgy, hogy a világ rám ismerjen.

Vass Virág

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2018/11. lapszámában jelent meg.