Sir John Herschel brit csillagász 1835-ben hatrészes cikksorozatot írt a New York Sunban arról, hogy életet fedezett fel a Holdon. Az újság előfizetőinek száma látványosan megugrott, a szakember pedig örökre beírta magát a médiatörténelembe: cikkeivel megteremtette a modern újságírás első álhíreit. A sajtó kevésbé erkölcsös felétől a torzítás és a manipuláció azóta sem idegen. Ami napjainkban újdonságnak számít, hogy míg ez korábban a hivatásos médiamunkások kiváltsága volt, ma már bárki megvezetheti a nyilvánosságot, elég hozzá egy honlap vagy egy Facebook-regisztráció. Ha kellően ráhangolódik az olvasók lelkére, még pénzt is kaphat érte. Például az „álhírkirály”, Paul Horner, aki az amerikai elnökválasztás előtt az Obamáról szóló szösszeneteivel borzolta a kedélyeket, havonta tízezer dollárt keresett a hazugságai mellett futó hirdetésekkel.

Az álhírgyárosokon felesleges a morális szempontokat számon kérni, de azért meglepett, hogy néhány hete már egy izomsorvadással küzdő, injekciókúrára gyűjtő magyar kislányról sem szégyelltek kamucikket írni. Cristiano Ronaldo kifizeti a költségeket – hazudták. Hogy ezzel mennyire bombázhatják szét az adománygyűjtést, már nem foglalkoztak. Akadnak persze kevésbé ártalmas, csak szimplán ostoba hírek (és tévedések) is. Például, hogy egy német fotós hatvankét napot várt arra, hogy elkészíthesse a naplementés képét, vagy hogy az amerikaiak negyede más nemű Mikulást szeretne.

Az álhírdömpingnek két komoly kockázata lehet. Az egyik, hogy ha valaki gyanútlan, és elhisz minden sületlenséget, egy idő után olyan alternatív valóságban találja magát, amelyben naponta felfedezik a rák ellenszerét, Józsi bácsi pedig egy titkos módszerrel öt nap alatt megtanul spanyolul. (Ehhez érdekes adalék, hogy egy amerikai–francia kutatás szerint tízből hat ember úgy osztja meg a cikkeket a közösségi médiában, hogy csak a címet nézi, de a cikket már nem olvassa el…) A másik veszély az örök bizalmatlanság. Vajon hova vezet, ha úgy kell a világban eligazodnunk, hogy a média nem jelent biztos kapaszkodót, és mindenben átverést keresünk? A végén már azt se hisszük el, ha majd életet találnak a Holdon, és gyanakodva fogadjuk az álhírekről szóló cikkeket is.

Pór Attila

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2019/8. heti számában jelent meg.