Mondjunk nemet az egyszer használatos műanyagokra, szólít fel a nemzetközi környezetvédő mozgalom. Egy hónapon át ne használjunk nejlonszatyrot, ne igyunk PET-palackos ásványvizet, és a kapszulás kávét is nélkülözni kellene. A kávét?! – kapom fel a fejem, mert ennek már a fele se tréfa. Az számomra életmentő ital, nélküle megáll az élet. Nem lehetek ennyire önző, pirít rám a felettes énem, nézzem meg, mi történik a világban, most is kisodort a tenger egy ámbráscetet Szardínia partjainál, és 22 kilogramm műanyagot találtak a gyomrában! Hamarosan több lesz a műanyag az óceánban, mint a hal, az egész élővilág ki fog pusztulni csak azért, mert én nem vagyok hajlandó lemondani a napi betevő kávékapszulámról. De biztos, hogy pont az én elenyésző műanyagfogyasztásomon fog múlni a jövő? Hiszen ettől még jókedvűen pöfög tovább az a rengeteg nagyüzem, amelyek idővel elgázosítják a Földet. Arra mégis remek ez a hónap, hogy átgondoljam, milyen környezetkárosító szokásokat vettem fel az utóbbi harminc évben. Például eddig eszembe sem jutott, hogy a kávéfőzőmben mást is lássak, mint a gyerekeim karácsonyi ajándékát, ma reggel azonban előkerestem a régi kotyogómat. De mi lesz az ásványvízzel? Világos, hogy vásárolnom kell egy vízszűrő berendezést, ha nem akarom a kavicsokkal és hormonokkal dúsított pesti csapvizet inni, és szükségem lesz egy üvegflakonra, amit magammal vihetek. Nemrég úgyis kiderült, hogy az ásványvizes palackokból egy hét alatt annyi műanyagszemcse kerül a szervezetünkbe, amiből akár egy bankkártyát lehetne préselni. Ez volt az a pillanat, amikor komolyan elkezdtem gondolkodni a csatlakozáson. Végül is mögöttem százhetven ország 120 millió lakosa sorakozik, akik mind valahogy úgy kezdték, ahogy én: hogyan lehet egyáltalán műanyag nélkül élni? Kezdve a vaj, tej, túró, hús stb. csomagolóanyagán át a mosószeres flakonokig. Miként fogom ezeket hazavinni? Ha viszek otthonról nejlonzacskót és műanyag dobozt, az a műanyag nem szennyezi a környezetet?! Dehogynem, olvasom a Plastic Free July honlapján, ám ne szaporítsuk a bajt, addig használjuk a régi műanyagokat, amíg tönkremennek, vagy más, tartós megoldást nem találunk helyettük. Ám a legkézenfekvőbb mindent papírba csomagoltatni. Az se enyészik el könnyen, de a műanyaghoz képest mégiscsak környezetkímélőbb megoldás, mert az előbbi több száz éven át se képes lebomlani, és addig folyamatosan szennyezi a környezetet. Márpedig ez olyan nyomós érv, hogy végül a Nők Lapja egész szerkesztősége csatlakozott a kihíváshoz. Eredményeinkről, ígérjük, hónap végén beszámolunk.

Koronczay Lilla

A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2019/29. lapszámában jelent meg.