A stressz egyszerre lelki és testi folyamat. Amikor feszültek vagyunk egy kialakult helyzet miatt, akkor az izmaink megfeszülnek, hevesebben ver a szívünk, emelkedik a vérnyomásunk, valamint az adrenalinszintünk. „Ez egy vészreakció a szervezetünk részéről: így készülünk fel a támadásra vagy a menekülésre. Ennek a folyamatnak eredetileg az a célja, hogy megvédjen bennünket vészhelyzetekben, például elrántsuk a kezünket a forró gyertyától” – mondja dr. Herczeg Zsuzsanna belgyógyász, pszichoterapeuta. A mindennapokban viszont olyankor is lefut bennünk ez a program, amikor nem vagyunk konkrét veszélyben, csak ülünk a forgalmi dugóban, összeveszünk a párunkkal, vagy igyekeznünk kell egy munkával a határidő szorításában. „Ilyenkor a stressz az agyunkból indul ki. Bizonyos helyzeteket, személyeket, impulzusokat a korábbi tapasztalataink alapján veszélyesnek tekintünk, és ha hasonlóval találkozunk, bevillan egy automatikus gondolat és lefut bennünk a vészreakció – magyarázza a szakértő. – Például ha valaki sokat kiabált velünk gyerekkorunkban, akkor felnőttként, amikor hasonló típusú emberrel találkozunk, automatikusan bekapcsol a stresszreakció. Ez azért veszélyes, mert ilyenkor nem a tudatos, felnőtt énünkkel reagálunk, hanem az indulataink befolyásolnak bennünket. Ebben az esetben a stressz már nem az önvédelmet szolgálja, hanem felesleges szorongásokat indít el bennünk, ami akadályozhat minket a társas kapcsolatainkban, a rátermettségünkben, a céljaink elérésében.

Az, hogy mit élünk meg negatív stresszként, nagyrészt attól függ, milyen a lelki-érzelmi stabilitásunk. Ezt sok tényező befolyásolja: a genetika, a személyiségünk, a környezetünk, és az is, hogy milyen megküzdési módokat tanultunk a szüleinktől. Azt láttuk-e, hogy a nehézségeket megbeszélték, vagy azt, hogy próbáltak tudomást se venni róluk, kimenekülni belőlük. A gondolkodásmódunkon is sok múlik: ha valami nem sikerül, azt úgy értékeljük-e, hogy értéktelenek vagyunk, vagy tudunk tanulni a kudarcainkból. A stabilitásunk fejleszthető. Ha át tudjuk gondolni a feszültséget okozó helyzetet, és az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, félelmeinkre választ találunk, akkor az elviselhetővé és megoldhatóvá válik. Ne feledkezzünk meg azokról a traumákról, melyek feldolgozásában a szeretteink, környezetünk támogatása lehet meghatározó.”

GONDNESS: GONDBÓL GONDOLAT

Dr. Herczeg Zsuzsanna orvosi és pszichoterapeutai tudását is felhasználva hozta létre a Gondness tréninget, ami egy nyolcalkalmas képzés. Az alapfilozófiája az, hogy ha a gond gondolattá válik, akkor már nem érezzük olyan fenyegetőnek, ezért képesek leszünk kezelni. A Schultze-féle autogén tréninget ötvözte az egyensúlyelmélettel és speciális helyzetgyakorlatokkal. „Az előbbi egy relaxációs módszer, ami a mentális működéseinket ellazítja, ezáltal regenerálódunk – ismerteti a szakértő. – Például az első alapgyakorlatnál a testrészeink elnehezedése által megtapasztalhatjuk a stabilitásunkat, a magabiztosságunkat, az énerőnket.

….

További módszereket a cikk folytatásában találtok. Keressétek a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/03. számát!

Szöveg: Zadrovich Alíz

Fotó: Thinkstock