Ne csak mondjuk, gondoljuk is úgy

A hatásos bocsánatkérés legfontosabb összetevője, hogy szívből jöjjön, vagyis, hogy tényleg úgy gondoljuk, hogy olyan hibát vétettünk, amiért a másik bocsánatát kell kérnünk. Ha ez a gesztus nem őszinte, egy fabatkát sem fog érni, így ha esetleg még nem érezzük magunkat készen arra, hogy elmondjuk a másiknak, sajnáljuk, akkor inkább várjunk a gesztussal.

Segít, ha beleképzeljük magunkat a másik bőrébe

Sokszor előfordulhat, hogy nem tartjuk indokoltnak a bocsánatkérést, úgy véljük, nem mi hibáztunk, a másik mégis tőlünk várja, hogy megkövessük. Ilyenkor sokat segít, ha empátiát mutatunk felé, és beleképzeljük magunkat az ő helyzetébe, és megvizsgáljuk, hogy miért érinthette érzékenyen a tettünk. Ha ez sikerül, máris könnyebben rá tudjuk magunkat szánni arra, hogy őszintén bocsánatot kérjünk.

Fogalmazzuk meg pontosan, hogy miért is kérünk bocsánatot

Nem elég, ha azzal intézzük el, hogy sajnáljuk. Sokkal többet ér, ha azt is kifejtjük, pontosan miért is kérünk bocsánatot. Ezzel jelezzük a másik felé, hogy felelősséget vállalunk a tetteinkért, és tisztában vagyunk vele, hol vétettünk – legyen az egy apróság vagy komolyabb dolog. Azzal pedig, ha mi is beismerjünk magunk előtt, hogy miben hibáztunk, elkerülhetjük, hogy a jövőben hasonló előforduljon.

Ne essünk túlzásba

A maró lelkiismeret-furdalás sokszor túlzásokba kényszeríthet. Sose felejtsük el, csupán a tetteink miatt kérünk bocsánatot, nem az egész létezésünkért. Az, hogy hibáztunk nem tesz minket rossz emberré, nem kell miatta életünk végéig vezekelni, és feszültségben élni a másikkal. Egyszerűen el kell fogadnunk saját magunk előtt is, hogy hibáztunk, és magunknak is meg kell bocsátanunk. Utána továbbléphetünk.

Fontos az önreflexió

Ha tovább szeretnénk fejlődni, minden esetben meg kell vizsgálnunk, mi vezetett minket ahhoz, hogy megbántsuk egy szerettünket. Figyelmetlenek voltunk? Alapvető feszültségek vannak bennünk vele kapcsolatban? Feledékenyek vagyunk, és ezt még magunknak sem ismerjük be? A folyamatos önvizsgálat és a fejlett önismeret rengeteget segít abban, hogy felmérjük tetteink mozgatórugóit, így pedig a szükséges változást is könnyebb el tudjuk indítani magunkban.

Merjünk változtatni

Ha mindig ugyanazért kell bocsánatot kérnünk, ideje változtatni! Amennyiben például folyamatosan elkésünk mindenhonnan, ahelyett, hogy kellemetlen tépelődésbe és magyarázkodásba kezdenénk minden alkalommal, vegyük kezünkbe az irányítást, és induljunk el időben, vagy jóval hamarabb otthonról. Nagyon jó érzés lesz érezni a fejlődést.

Hogyan taníthatjuk a gyerekeket a bocsánatkérésre?

Egy lépést hátra

Ha a gyerekünk összetűzésbe kerül az egyik kis társával, ne kényszerítsük rögtön arra, hogy bocsánatot kérjen, hiszen sok esetben még talán ideje sem volt arra, hogy felismerje, hibázott. Adjunk egy kis teret neki, hagyjuk, hogy megnyugodjon, és beszéljük át a történteket – ez segíteni fog, hogy egy kicsit távolabbról, objektívebben tekintsen a történtekre, és így a saját felelősségére is rámutathatunk. Fontos, hogy empatikusan álljon másokhoz, felismerje, mit okozott. Utána szívből tud majd bocsánatot kérni.

Tartsunk tükröt elé

Amikor lenyugodott, meséljük el, hogy viselkedett, és a tettei hogyan hatottak másokra. A cél korántsem az, hogy lelkiismeret-furdalást keltsünk, hanem az, hogy rávilágítsunk, mit okozott. Ha kérdéseket teszünk fel neki azzal kapcsolatban, hogy érezné magát, ha vele csinálnak ilyet, mindig sokkal hatékonyabb, mint az egyoldalú „fejmosás”. Aztán elkezdhetünk közösen gondolkodni arról, hogyan lehet megoldani egy ilyen helyzetet. Azt is kérdezzük meg, mit csinálna másképp legközelebb, így talán elkerülhetjük, hogy újra ugyanabba a hibába essen.

Álljunk elő példával

Az egyik leghatékonyabb és legerőteljesebb oktatási módszer az, ha példát állítunk a gyerekeink elé. Lássa rajtunk, hogy megfontoltak vagyunk, és ha hirtelen haragból is cselekedtünk, elismerjük, hogy hibáztunk. Nagyon fontos, hogy minden alkalommal elmondjuk neki, miért kérünk bocsánatot, mert így fogja megtanulni, hogy bizonyos helyzetekben hogyan lehet jobban reagálni.

Tanítsuk meg, hogyan tehetik jóvá a tetteiket

Gyerekeknél a tettek nagyobb jelentéssel bírnak a bocsánatkérés során, mint a szavak. Ha például a csemeténk csúfolódik másokkal, meg lehet kérdezni tőle, mit tenne, hogy megbocsásson neki a barátja. Felajánlhatunk neki lehetőségeket: megölelheti, akit megbántott, esetleg rajzolhat neki, vagy a zsebpénzéből egy csokit vásárolhat annak, akit csúfolt. Ezzel megtanítjuk neki, hogy felelősséget kell vállalnia a tetteiért és minden esetben neki kell korrigálnia, ha hibázott.

Forrás: parents.com, huffingtonpost.com, psychologytoday.com