Amikor még minden rózsás

A kapcsolat első szakasza általában a legszebb. Ilyenkor minden felhőtlen és hihetetlenül romantikus – szinte lubickolunk a szerelem mámorító érzésében. Élvezzük a közös programokat, egymás társaságát, és a rózsaszín ködben úgy tűnhet, megtaláltuk azt a tökéletes partnert, aki minden vágyunkat teljesíti. Azt viszont hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az elején mindenki igyekszik a legjobb formáját nyújtani, az udvarlási szakaszban még gyakran nem derül ki, milyen is valójában a másik, és mennyire illünk össze.

Beeszi magát a kétely

Ekkor már mélyen, legbelül valami derengeni kezd azzal kapcsolatban, hogy talán mégsem minden annyira idilli, mint ahogyan azt az elején képzeltük. Már nem is vonz annyira, hogy a partnerünk mindenben a maga kezébe akarja venni az irányítást vagy, hogy éppen nekünk kell döntést hozni még a legapróbb kérdésekben is. Elkezdünk kételkedni abban, hogy valóban jó-e a kapcsolat, amiben vagyunk, boldoggá tesz-e minket, kielégíti-e minden vágyunkat. Ezekből a felsejlő gondolatokból azonban még messze nem következik az, hogy rögtön döntést is hozunk. A kapcsolatunk hattyúhalála akár évekig is eltarthat – persze csak akkor, ha nem rendelkezünk kellő önismerettel és önbecsüléssel. Az ugyanis, ha tisztában vagyunk az igényeinkkel, lerövidítheti ezt az időszakot.

Felkészülés

A harmadik szakaszban már általában tisztában vagyunk vele, hogy szakítani szeretnénk, csak éppen azt nem tudjuk, hogyan lépjünk ki a kapcsolatból. Általában tartunk tőle, hogy túl nagy sebeket okozunk, de néhány embert az egyedülléttől és magánytól való félelem is visszatart. Éppen ezért, annak ellenére, hogy a szívünk mélyén már döntésre jutottunk, akár hónapokig is eltarthat, mire kiszállunk.

A cselekvés ideje

Amikor már minden erőnket összegyűjtöttük, akkor lépünk át a cselekvés szakaszába. Sokaknál ezt hosszú hallgatás előzi meg: egyre kevesebbet beszélnek a partnerükkel, aki számára már nyilvánvalóvá válik, hogy a másik részéről vége a kapcsolatnak. Szakításkor azonban nagyon fontos az őszinte kommunikáció, hogy felnőttek módjára átbeszéljük a problémákat és a sérelmeket, hogy a jövőre vonatkozóan mindketten le tudjuk vonni a megfelelő következtetéseket, és a következő kapcsolatban ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat.

A végső búcsú

Az utolsó szakaszban a szétköltözés és a tárgyi javak elosztása történik. Mindenkihez visszakerül, ami a sajátja, hogy végérvényesen függetleníthesse magát a másiktól, és új életet kezdhessen. A szakítást egyik fél sem úszhatja meg sérülések nélkül, és általában sok időnek kell eltelnie, mire visszanyerjük a kapcsolatokba és a szerelembe vetett hitünket. Az út nehéz és rögös, de ha őszintén számba vesszük a mi felelősségünket is, az hosszú távon mélyebb önismerethez és később egy boldogabb kapcsolathoz vezethet.

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock

Forrás: independent.co.uk