Fogadjuk el a kilengéseket is
Az érzelmeinket nem tudjuk ki- és bekapcsolni – akár tetszik, akár nem – ez pedig néha azzal jár, hogy egy-egy nagyobb kilengést is el kell viselnünk. Minél szigorúbb szabályok közé szorítjuk magunkat, annál inkább leszünk hajlamosak a kitörésekre – ez a jele ugyanis annak, hogy több szabadságra lenne szükségünk érzelmileg. Elfojtani semmiképp sem érdemes, mert csak komolyabb baj történhet, tartós szorongás vagy akár depresszió is előállhat. A legjobb, ha elfogadjuk, hogy az időről időre feltámadó heves érzelmek az emberi természet részei. Éljük meg őket, figyeljük meg, mikor jelentkeznek, és mi segít elcsitulni, hogy az önismeretünk is fejlődjön.
Ne kategorizáljunk
Maguk az érzelmek nem pozitívak vagy negatívak, csupán az emberi agy titulálja jónak, illetve rossznak. Ennek őseink idejében evolúciós szerepe volt, hiszen régen ez segített elkerülni a komoly külső veszélyeket, ami a túléléshez volt fontos. Ahogyan azonban a nyelvi eszközeink fejlődtek, ennek a régi tapasztalásnak az alapján, úgy aggattuk rá a jó és a rossz címkéket az érzéseinkre is. Azzal viszont, hogy negatív jelzővel látunk el bizonyos érzéseket, és ezeket tudatosan igyekszünk távol tartani magunktól, csak sokkal jobban gúzsba kötjük magunkat. Mi tehát a megoldás? Ha az ember hagyná, hogy az érzelmek teljes skáláját megtapasztalja anélkül, hogy címkékkel látná el őket, sokkal felszabadultabb lenne. Ha például nem próbálunk mindenáron ellenállni a félelemnek, akkor az nem fog meghatározni. Tapasztalat. ;)
Nem vagyunk egyek az érzelmeinkkel
Az érzelmek természetüknél fogva rendkívül erősek, fontos azonban tisztázni magunkban, hogy mi nem vagyunk egyek velük. Inkább olyan értékes emberként gondoljunk magunkra, aki folyamatosan változó érzelmekkel rendelkezik. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de valójában nem az. Amikor ugyanis magunkról és az érzéseinkről egy dologként gondolkodunk, akaratlanul is összeolvadunk velük. Ha viszont felismerjük az érzelmeket, amiket az adott helyzetben átélünk anélkül, hogy azonosulnánk velük, nem fogják meghatározni a viselkedésünket.
Mindig van választásunk
Egy gondolat vagy egy adott érzés, ami hatalmába kerít még nem kell, hogy megakadályozzon minket a tettekben. Könnyű azt gondolni, hogy rémültek vagyunk, és ezért megszólalni sem tudunk – ez azonban csak az elme trükkje. Az érzéseinket nem választhatjuk meg, azt azonban igen, hogyan reagálunk rájuk. Ez hatalmas felelősség, viszont rengeteg önbizalmat ad, ha megtanulunk így élni.
Fotó: Thinkstock
