A „mindenünknek” nevezni a partnerünket
Nagyon jó érzés találni valakit, akivel minden téren jól működünk, a szerelem hevében pedig hajlamosak lehetünk azt érezni, tényleg a másik jelenti számunkra az egész világot. Ezzel a kifejezéssel azonban óvatosan kellene bánni, hiszen azt üzenjük vele, hogy minden más, beleértve saját magunkat is, másodlagos, elhanyagolható. Illetve azt is sugalljuk, hogy az életünk a párunk nélkül üres és jelentéktelen lenne, ami természetesen nem igaz. Tartózkodjunk hát ettől a kifejezéstől! Annyiféle mód van még arra, hogy kifejezzük a szerelmünket…
Folyamatos kommunikáció
Az őszinte és nyílt kommunikáció létfontosságú egy kapcsolatban. De attól, hogy szeretünk valakit, még nem kell minden apró és jelentéktelen dolgot is megosztani vele. Fontos, hogy külön-külön is éljük az életünket, illetve teret engedjünk a szerelmünknek és magunknak azzal, hogy nem fojtogatjuk az állandó hívásainkkal, kitárulkozásainkkal. Fókuszáljunk csak a fontos dolgokra, eseményekre a kommunikáció során.
Állandóan kifejezésre juttatni a pillanatnyi érzéseinket
Fontos, hogy felismerjük, mi tesz minket boldoggá, illetve azt, hogyan reagálunk a nehézségekre, az azonban nem egészséges, ha minden pillanatnyi hangulatunkkal a másikat nyomasztjuk. Ahogyan az összes olyan gondolatot, ami a fejünkbe ötlik sem mondjuk ki hangosan, úgy az érzelmeinkkel sem traktálhatjuk mindig a párunkat.
A párunktól várni, hogy érzelmileg helyrebillentsen minket
A párunk nem a pszichológusunk, így nem várhatjuk el, hogy megmentsen minket és minden problémát megoldjon helyettünk. Felnőttek vagyunk, nem a másik feladata, hogy gondoskodjon az érzelmi jóllétünkről – azért ugyanis csak mi magunk vagyunk felelősek. Önzés lenne mindig a partnerünktől várni, hogy jobb kedvre derítsen, hogy tanácsokat adjon, ha problémánk van. Arról nem is beszélve, hogy egy idő után ebbe mindenki belefáradna. Vegyük kezünkbe a saját életünket, hiszen csak így lehet felnőtt párkapcsolatunk is.
A párunk boldogságát helyezni előtérbe
Ha szeretünk valakit, mindent meg akarunk próbálni, hogy boldoggá tegyük az illetőt, és ez így természetes. De ez csak akkor működhet igazán jól, ha két érzelmileg stabil, erős önismerettel rendelkező emberről van szó. Abban az esetben viszont, ha a másik boldogságának állandó hajkurászása a saját önbecsülésünk építését célozza, ne várjunk sok jót.
Mindent együtt csinálni
Egy párkapcsolatban nagyon fontos, hogy az emberek megőrizzék saját magukat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha kellő szabadságot adnak egymásnak. Nem kell mindent együtt csinálni, a külön-külön szerzett élmények ugyanis a kapcsolatot is feltöltik, nem beszélve a saját és párunk energiaraktárairól.
A túlzott őszinteség kapcsolatgyilkos lehet
Nem füllentésre, illetve hazugságra buzdítunk, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nem kell minden, a fejünkben megforduló gondolatról értesíteni a szerelmünket – így például arról, ha helyesnek tartjuk az egyik kollégáját vagy, ha úgy érezzük, az édesanyja sokszor viselkedik túl óvón vele. Néhány dolgot jobb magunkban tartani, hogy elkerüljük a felesleges konfliktusokat.
Abban látni az egyensúlyt, ha folyamatosan strigulákat húzunk
Egy kapcsolat folyamatos adok-kapok. Az egyensúly megteremtése viszont nem abban rejlik, ha minden alkalommal számon tartjuk, ki mosogatott el utoljára vagy kire vár, hogy levigye a szemetet – ez ugyanis egy idő után felesleges feszültséget szül. A titok nyitja az, ha kölcsönösen figyelünk a másikra, akkor ugyanis tudni fogjuk, mikor nyomja több a vállát, és mikor kell nekünk nagyobb részt átvállalni a feladatokból. Ezt pedig nem kell hangoztatnunk, hiszen, ha kölcsönösen működik a dolog, a párunk szó nélkül ugyanígy tesz majd, ha nekünk lesz szükségünk lesz rá.
Sosem veszekedni
Két különböző ember él egy kapcsolatban, akik más-más igényekkel rendelkeznek. Természetes, hogy néha előfordul, hogy ütköznek az érdekeik. Nincs kapcsolat viták és veszekedések nélkül – ezekre pedig szükség is van ahhoz, hogy időről időre ütköztessük a véleményünket és közös nevezőre juthassunk. Ha építő módon zajlanak a veszekedések, azok előrébb viszik a kapcsolatot.
Azt hinni, a szerelmünk tündérmese
A közösségi média által sugallt tökéletes világ hajlamos elhitetni az emberrel, hogy a kapcsolatok közül is az a jó és az igazi, ami rózsaszín mázzal van bevonva. Hatalmas csalódás érhet minket, ha a tökéletességet várjuk a másiktól – mi sem vagyunk azok. Engedjük a párunkat és magunkat is hibázni, hiszen abból fogunk tanulni, így ismerhetjük meg jobban magunkat és a másikat is.
Ne fogadjunk el minden tanácsot
Néha előfordul, hogy úgy érezzük, elakadtunk bizonyos dolgokban, és ilyenkor jó kikérni egy tapasztaltabb ismerős tanácsát. Egy dologra azonban figyelni kell: nem szabad mindent kritika nélkül elfogadni, amit mások mondanak, hiszen ők nincsenek benne a kapcsolatunkban, nem ismernek igazán sem minket, sem a párunkat. Így pedig több bajt tudnak okozni, mint amennyit segítenek a tanácsukkal.
Szöveg: F.R.
Fotó: Thinkstock
