A gyerekek azért vannak, hogy kérdezzenek, kérjenek, sőt, követeljenek. A fogyasztói társadalom teljes súlya ott van a nyakukon, és egyáltalán nem csoda, ha nem tudnak ellenállni. Ugyanakkor nekünk sem könnyű minden helyzetben higgadtnak maradni, és buddhai nyugalommal azt mondani huszonötödszörre is, hogy „nem, Kicsim, ezt most nem vesszük meg”. Éppen ezért hoztunk öt instant párbeszédet, amelyeket elég csak előkapni egy-egy szorult helyzetben, és várni, mit lép rá a szemünk fénye.
„Már kérdezted, és én válaszoltam”
Az alap, ezt a mondatot érdemes minden kezdődő vitában felhasználni, mert igen hatékony. Például így:
Gyerek: „Anya, megkaphatom ezt a ……?”
Anya: „Nem, Édesem.”
Gyerek: „De anya, még nincs ilyenem.”
Anya: „Már kérdezted, és én válaszoltam.”
Gyerek: „Sose veszel nekem semmit.”
Anya: „Már kérdezted, és válaszoltam.”
Ha a gyerek csökönyös, és nem adja fel, akkor váltsunk át robot üzemmódba, és ismételgessük ezt a rövid mondatot, bízva abban, hogy megunja.
„Vita lezárva!”
Nem akarunk kegyetlennek tűnni, de ez valóban működik. Néha szükség van arra, hogy rövidre zárjuk a vitákat.
Gyerek: „Sári itt aludhat?”
Anya: „Nem, a múlt héten is itt aludt.”
Gyerek: „Légyszi!”
Anya: „Vita lezárva.”
Gyerek: „De…”
Ezután nyugodtan sétáljunk el. A nyugalom megőrzése mindig fontos!
„Már megbeszéltük”
Hasonló az elsőhöz:
Gyerek: „Mehetek egy kört a bringámmal?”
Anya: „Nem, odakint esik az eső.”
Gyerek: „De veszek fel esőkabátot!”
Anya: „Már megbeszéltük.”
Gyerek: „De Anya..!”
Anya: „Már kérdezted, és én válaszoltam.”
A bizalom a párbeszéd végén, akárcsak az első esetben, itt is fontos.
„Ne kezd elölről!”
Néha muszáj a ne, nem szavakat is bevetni szülőként:
Gyerek: „Én ezt a cipőt szeretném!”
Anya: „Nem, túl drága.”
Gyerek: „De amaz nem tetszik.”
Anya: „Ott van a kosárban a cipőd, azt kapod meg. Ne kezd elölről!”
Gyerek: „Azt akarom!”
Anya: „Ne kezdjük elölről!”
Igen, előfordulhat, hogy ezután sírni kezd, de ne feledjük, a maratont szeretnénk megnyerni, nem egy sprintet. A következetesség a legnagyobb kincs a nevelésben.
„Már döntöttem, ha újra megkérdezed, számolj a következményekkel!”
Ez az előző párbeszéd továbbfejlesztett verziója:
Gyerek: „Nézhetem a tabletet?”
Anya: „Evés közben nem.”
Gyerek: „Nem fogom leenni.”
Anya: „Már döntöttem, ha újra megkérdezed, számolj a következményekkel.”
Gyerek: „De megígérem!”
Anya: „Megmondtam. A nap hátralevő részében nincs tablet.”
A fenti párbeszédek természetesen csak steril példák, a fő, hogy a saját szóhasználatunkkal juttassuk érvényre, hogy az, amit mondtunk, nem megmásítható. Beletelik egy kis időbe, míg megszokja a kicsi, de hosszú távon megéri kivárni.
Még több gyerekneveléssel kapcsolatos témáról olvashattok a Nők Lapja Gyerek különszámaiban.
Szöveg: M. M.
Nyitókép: Unsplash
