A felszínes csevegés unalmas, de ki mondta azt, hogy a small talk csak ilyen lehet? Miért ne alakíthatnánk a szájunk ízére, ha már belekeveredtünk? Ha újraértelmezzük, rájövünk, hogy egy kis rafinériával akár a hasznunkra is fordíthatjuk. Mutatjuk, hogyan!

Csökkentsük a  szorongást!

Introvertáltként gyakran érezhetünk szorongást, ha small talkra kerül a sor. Mindez azért alakul ki, mert túl sokat gondolkodunk azon, hogy mit is mondjunk, hogyan legyünk érdekesek. Első lépésként érdemes belelazulni a helyzetbe, és hagyni, hogy vigyen minket az áramlat.

Fontos ismerni a célt

Ha tudjuk, miért csevegünk, akkor sokkal gyorsabban elfogadjuk a szükségességét. A small talk a mélyebb, tartalmasabb beszélgetések előszobája, egy-egy könnyedebb téma sokszor utat nyit a komolyabb beszélgetések felé.

Kíváncsi természetűek előnyben

Az introvertált emberek szeretnek mélyebbre ásni, mert kíváncsiak. Hogy kielégítsük a kíváncsiságunkat egy-egy kérdésnél törekedjünk a pontos megfogalmazására! Ne azt kérdezzük, hogy hogy van a másik, hanem azt, hogy mit csinált vasárnap reggel. A speciális kérdésre speciális választ fogunk kapni, ami már nem lesz unalmas és továbblendíti a beszélgetést.

Kérdezzünk!

És főként, kérdezzünk jól! Ha már a kérdés feltevése előtt tudjuk, hogy nem érdekel minket a válasz, az nem túl jó kezdése egy beszélgetésnek. Gondolkodjunk el azon, hogy mi lehet igazán érdekes számunkra a másikban, és tegyünk fel rá vonatkozó személyesebb jellegű kérdéseket!

Mondanivaló bővebben

A tőmondatok helyett fejtsük ki kicsit jobban a választ! Ha megkérdezik tőlünk, hogy hogy vagyunk, akkor ne intézzük el egy egyszerű „kösz, jól” vagy „jól, csak fáradtan” frázissal. Ehelyett térjünk ki arra, ami minket épp foglalkoztat. Például: „Elég fáradt vagyok, soha nem elég a nap 24 órája, valami dolgom még mindig marad, fogalmam sincs, hogy mások hogyan csinálják.” Ehhez már tud csatlakozni a másik, és sokkal jobb beszélgetésben lesz részünk.

Mélyítsük a beszélgetést!

Gyakorlatilag az előző tippek mind-mind erről szólnak. Tereljük a témát valami mélyebb, valami specifikusabb irányba, és hamar azon kapjuk magunkat, hogy már nem is small talk-ot folytatunk.

Legyünk kedvesek magunkkal!

Introvertáltként hajlamosak vagyunk agyonelemezni a beszélgetéseket: mit mondhattunk, csinálhattunk, gondolhattunk volna másként, jobban, érdekesebben. Ez teljesen felesleges. Legyünk elfogadóbbak saját magunkkal, mert, ha a másik érdekesnek talál minket, és, ha mi is őt, akkor úgyis sort kerítünk újabb beszélgetésre. Ha nem voltunk szimpatikusak egymásnak, akkor pedig nem történt semmi, szerencsére rengeteg ember él még a Földön.

 

Szöveg: M.M.

Fotó: Thinkstock

(forbes.com)