A békés együttélést és a gyermekek jövőjét is meghatározza ennek az alapvető jó tulajdonságnak az elsajátítása, ezért kiemelt fontosságúnak kell lennie a családban, hogy jó példát mutassunk a kicsiknek (ezen a téren is).

Használjuk a családban a kedvesség „nyelvét”!

Ezzel megalapozzuk a jó családi viszonyt, ráadásul a másokkal való kedves bánásmód nemcsak alapvető értéke lesz a családnak, hanem elvárás is a többi ember felé. Ne felejtsük el megdicsérni a kicsiket, ha valamit jól csináltak, például így: „Ez nagyon kedves dolog volt tőled.” Vagy köszönjük meg az igyekezetüket. Kisebb óvodai vagy iskolai konfliktusok esetén próbáljuk meg rávezetni őket a szituáció helyes megoldására. Vezessük rá, hogy hogyan tudnák kifejezni magukat egy kicsit kedvesebben, vagy kérjük meg, hogy gondolkodjanak el azon, hogy szerintük hogyan lehetne az adott problémát békésebb úton megoldani.

Családi program: gyakoroljuk a kedvességet együtt!

Érdemes listát készíteni azokról a kedves cselekedetekről, amiket az emberek másokért tesznek. Például:

  • Előreengedni valakit az ajtóban
  • Felsegíteni valakit a buszra
  • Egy másik sofőrnek segíteni, akinek lerobbant az autója
  • Pénzt vagy élelmet adni egy rászorulónak
  • Kedvesnek lenni egy iskolatárssal, akinek láthatóan egyetlen barátja sincs
  • Megosztani a másikkal, vagy megkínálni valaki mást is a kedvenc édességünkből

Miután elkészült a közösen összeállított lista, fontos, hogy meghatározzuk a kedvesség definícióját:

  • A kedvesség azt jelenti, hogy nemcsak magunkra gondolunk, hanem másokra is
  • A kedvesség azt jelenti, hogy segítünk valakin, akinek szüksége van ránk
  • A kedvesség azt jelenti, hogy gondoskodunk másokról, és jól bánunk másokkal

Egyezzünk meg abban, hogy a következő héten mindenki tesz valami jót egy másik emberrel, aztán később meséljük el ezeket a szituációkat egymásnak.

Kedvesség szavakban és tettekben, avagy a jó példa mindig ragadós

  • Bánjunk kedvesen a gyermekeinkkel! A kicsik megtanulják a kedvesség jelentését azzal, ahogyan a szüleik bánnak velük
  • Mutassunk példát a kedvességre és a tiszteletre azzal, hogy szülőként megpróbálunk egymással szépen beszélni, és türelmesek maradunk a párunkkal, valamint a távoli rokonokkal, a szomszédokkal és a gyermekeink tanítóival/tanáraival
  • Kerüljük a rosszakarókat! Magyarázzuk el a kisembereknek azt, hogy mennyire nem kedveljük azokat az embereket, akik mások háta mögött rossz dolgokat mondanak

Ragaszkodjunk a kedvességhez és a tisztelethez minden egyes családi interakció során

  • Haladéktalanul kérdezzünk vissza, ha gyermekeink tiszteletlenül viselkednek velünk: „Légy szíves fogalmazd ezt meg egy kicsit kedvesebben!”
  • Ne engedjük, hogy a gyermekeink tiszteletlenül beszéljenek velünk! Gyermekkoruktól próbáljuk meg szabályként bevezetni, hogy az idősebbeket tisztelniük kell. Így, ha a későbbiekben másként járnak el, a szabályunkra hivatkozva felelősségre vonhatjuk őket
  • Ne engedjük, hogy a testvérek csúnyán beszéljenek egymással. Figyelmeztessük őket, hogy a családban milyen stílus a megengedett!

A kedvesség tanításával azt üzenjük a gyermekeinknek, hogy komoly felelősséggel tartoznak a családjukért

A kedvesség segítőkészséget is jelent, amit szintén egészen kicsi kortól javasolt tudatosan tanítani nekik. Adjunk például olyan házimunkákat, amelyekért nem kapnak fizetséget. Így tudni fogják, hogy családtagként nekik is ki kell venni a részüket ebből a dologból. Ezzel megtaníthatjuk a mások iránti figyelemre is őket.

A Nők Lapja Gyerek különszámaiban még több gyerekneveléssel kapcsolatos témáról olvashattok.

Szöveg: D. E.

Fotó: Thinkstock

(psychologytoday.com)