Mit szeretünk valójában az adott munkában, vagy mennyi időt szeretnénk naponta ebben a szerepkörben tölteni?
Minden munkának vannak olyan részei, amiket kevésbé szeretünk, ezért jobban kimerítenek minket, mint más folyamatok. Mindez természetes, de az már problémás, ha a munkaidőnk nagyobb részét töltjük olyan tevékenységgel, ami nem ad plusz energiát és motivációt. Például, ha valaki szeret emberekkel foglalkozni, akkor nem fogja magát jól érezni egy számítógép előtt ülve. Ezt nagyon fontos átgondolni!
Mi az igazán fontos számunkra?
Gondoljuk végig, hogy mi az igazi érték számunkra az adott munkában! A státusz, a folyamatos tanulás, a függetlenség megteremtésének lehetősége, esetleg a szórakozás? Nem árt mérlegelni, hogy mi a személyesen prioritás egy állás kapcsán, ugyanis legalább annyira befolyásolja az életünket és mindennapjainkat, mint például a családi életünk. Ezen a területen is kulcsfontosságú megtalálni azt a helyet, ahol a legjobban érezzük magunkat.
Mi az, ami komolyan motivál minket? (Vajon ezt meg fogjuk találni a szóban forgó munkában?)
A legfontosabb kérdés ezen a területen is, hogy mi az, ami elsődlegesen motivál minket. Ez az információ, mintegy önismereti kérdésként kell, hogy megfogalmazódjon bennünk, hiszen ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy miért akarjuk az adott munkát végezni, akkor nem biztos, hogy jól fogjuk magunkat érezni benne a jövőben. Ez egy olyan hajtóerő, ami a munkát élvezetessé és inspirálóvá teszi, nem pedig kötelességgé és a frusztrációk állandó színterévé. Találjuk meg a személyes motivációnkat!
+Tipp
Ha a fenti kérdések megválaszolása fejtörést okoz, akkor gondolkozzunk el azon, hogy az általunk kiválasztott állás tényleg megfelel-e az elvárásainkat, és hogy rendelkezünk-e elég információval ahhoz, hogy dönteni tudjunk. Nem érdemes elhamarkodni a döntést!
Sose felejtsük el, hogy ez egy kétirányú dolog, a munkaadó és munkavállaló kölcsönhatásán és viszonyán alapul. Egyik félnek sem könnyű, hiszen mindkettő tudni szeretné, hogy a másik megfelel-e majd a jövőben az elvárásainak, és ki tud-e alakulni egy közös ritmus, amiben mindenki megtalálja majd a maga irányvonalát és személyes célkitűzését.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Pexels
