Külalak – Törekedj a minimalizmusra!
Rögtön egy ellentmondással kezdenénk: fontos, hogy a CV figyelemfelkeltő legyen, ugyanakkor nem szabad csicsázni. Azaz, ne legyen színes a lap, ne használjatok extra betűtípusokat, hátteret vagy keretet – itt most többre mentek, ha a klasszikus fehér háttérre és a 12-es Times New Roman betűtípusra szorítkoztok, egy egyszerű fotó társaságában. Egyedüli kivételnek a nevek és az alcímek számítanak, ezek lehetnek nagyobbak és vastaggal szedettek, hogy elválasszák egymástól a bekezdéseket. Emellett használjátok a szövegszerkesztő program térköz és sorkizárt funkcióját, hiszen minél inkább áttekinthető az iromány, annál jobban vonzza a tekintetet és annál nagyobb a siker mértéke is.
Iskolák, munkahelyek – Lényegre törően, csak is az igazat
Itthon fordított kronológiai sorrend alapján szokás önéletrajzot írni, azaz az utolsó, már befejezett végzettség kerüljön előre. A középiskolát, ha csak nem kapcsolódik szorosan a munkához, nem kell feltüntetni. A munkahelyek felsorolásánál is ezt a technikát érdemes alkalmazni, vagyis, csak azt emeljétek ki, ami fontos. Ha például közgazdász a végzettségetek, és a megpályázott pozíció is ehhez a területhez kötődik, felesleges feltüntetni, hogy egy évet lehúztatok a közeli vegyesboltban eladóként. Óvakodjatok attól is, hogy olyat írjatok bele, ami esetleg nem, vagy csak részben igaz, hiszen elég egyetlen személyes interjú és fény derül minden turpisságra!
Pályakezdők esetében, akiknek még nincs semmilyen tapasztalatuk, ez a rész másképp fest, ezzel sorozatunk második részében foglalkozunk majd!
Stílus – Sallangtól mentesen
Az önéletrajz nem egy végeláthatatlan szappanopera: itt a rövid, lényegre törő, sokszor címszavakban leírt tények sokkal többet érnek, mint egy terjengős anekdota. Legyen logikus, amit leírtok, áttekinthető, kerüljétek a szakzsargonokat, ne akarjátok minden áron elkápráztatni a címzettet. Erre a motivációs- vagy kísérőlevél ad lehetőséget, amivel sorozatunk egy későbbi írásában részletesen fogunk foglalkozni. Ha a pozíció megengedi, akkor lehet egy kicsit játszani a szavakkal – például egy újságírói vagy marketinges állás esetén –, de egyébként az egyszerűségre törekedjetek itt is.
Minden plusz – Ki vagyok én?
Mostanság nagy divat a hobbikat is felsorolni, hogy kicsit személyesebb legyen a CV, de ennek sincs túl sok foganatja, felesleges belefogalmazni a mondandótokba. Érdemes inkább azokról a képességekről, személyiségjegyekről számot adni, amelyek a megpályázott állás szempontjából előnyt jelenthetnek. Például nyelvtudás, számítógépes tudás, jogosítvány, vagy egyéb képesítések. Itt szokás még szakmai célokat, ambíciókat megnevezni – ezeket nem kötelező beleírni, de bizonyos állások esetén előnyt jelenthetnek.
Tartalom – Pozícióra szabottan
A munkakeresés első és egyben legfontosabb szabálya, hogy minden egyes megpályázott állás esetén az adott munkára szabott önéletrajzot kell küldeni! Ezzel nemcsak megtisztelitek a reménybeli munkaadót, de ti is jobb színben tűnhettek fel, hiszen ezzel azt sugalljátok, időt és energiát fordítottatok arra, hogy a lehető legjobb első benyomást tegyétek. Gyakorlatilag ez olyan, mintha azt mondanátok: akarom ezt az állást.
Óvakodjatok a klasszikus bakiktól
- Ha álláskereső oldalról töltötök le sablont, ügyeljetek rá, hogy az oldal logója ne maradjon a kész önéletrajzon.
- Mindig figyeljetek a helyesírásra, pláne, ha a pozíció megkívánja azt!
- Ha bizonyos formátumban kérik a CV-t, akkor abban küldjétek el, és mindig a megadott e-mail címre!
- Sokszor kérik a fizetési igény megjelölését is, ezt ne felejtsétek el beleírni, mert nem véletlenül kérik.
- Olyan tanulmányt, amit nem fejeztetek be, vagy amiben a tudásotok nem mérvadó, soha ne fogalmazzatok bele az irományba.
- Célszerű egy A4-es oldal terjedelemre szorítkozni. Ha azonban mégis ennél hosszabbra nyúlna a tények közlése, legyen nagyon átlátható, bőségesen tagolt az önéletrajz.
- A jelentéktelen feladatköröket, állásokat ne tüntessétek fel.
Sorozatunk következő részében a pályakezdőkre vonatkozó önéletrajzírás titkaiba avatunk be benneteket – figyeljétek weboldalunkat!
Szöveg: D. A.
Fotó: Thinkstock